121133. lajstromszámú szabadalom • Rázószerkezet
2 121133. is kiküszöböl és egyidejűleg gyalcoi latilag minden kívánt rezgésszám elérését teszi lehetővé, még aránylag kis fordulatszámú hajtómotor vagy lengely alkal-5 mazása esetén is. Egyúttal a rázószerkezet szerkezete is egyszerűbb. Ezt az előnyt bolygó mozgásnak oly szerkezettel kapcsolatban való alkalmazásával érjük el, amelynek a hajtómotor vagy a 10 hajtótengely fordulatszamával forgo része van. E forgórésznek belső vagy külső hengerfelületét a lengőrész hengerfelületével hozzuk érintkezésbe, úgyhogy a két felület egymáson kölcsönösen legördül, 15 ha egymással érintkeznek. Ily módon a forgórész forgómozgása, a két hengerfelület átmérői között bizonyos viszonyokat feltételezve, impulzusok sorozatában vihető át a lengőrészre, úgyhogy ez 20 utóbbi a forgórész fordulatszámánál nagyobb rezgésszámmal rezeg. Az 1 —-3. ábrák a 4. és 5. ábrák szerinti berendezések mechanikai alapelveit érzékeltetik. A 4-—12. ábrák a rázó-25 szerkezet néhány, példaképeni kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra pl. a 4. ábra szerinti berendezés működésének mechanikai alapelveit magyarázó diagramm. A diagramm 80 (A) köre a (3) forgórésznek és a (B) kör a hengeres (4) toknak felel meg. A (3) forgórészt és az (1) tengelyt a hajlékony (7) tengely útján forgatjuk és a (3) forgórész köpenye a (4a) felülettel (az 1. ábrán 35 az (A) kör a (B) körrel) érintkezik. Tegyük fel, hogy az 1. ábra szerinti (A) kör (mely a 4. ábra szerint' (3) forgórésznek felel meg) az (a) nyíl irányában forog és az egyelőre helytállónak képzelt 40 (B) körön (a 4. ábra szerinti belső (4a) felületen) legördül a (b) nyíl irányában. Az (A) és (B) körök érintkezési pontján támadó pályanyomásnak sugárirányú (c) komponense van. Ez a komponens tehát 45 oly erő, mely a (B) kört a (c) nyíl irányában elmozgatni törekszik. Ez a nyomás állandóan és sugár irányában hat a (B) körre és az (A) körreJ együtt a (B) kör kerülete mentén mozog és a (c1 ; c2 ) stb. 50 helyzeteket elfoglalja. Nyilvánvaló, hogy az a sebesség, amellyel a (c) erő a (B) kör mentén végigvándorol, az (A) körnek a (B) kör mentén a (b) nyíl irányában történő elmozgásának sebességétől 55 függ. Ez a sebesség két tényezőtől függ, még pedig az (A) és (B) körök átmérőinek viszonyától és az (A) körnek az (a) nyíl irányában végzett forgási sebességétől. Ha az. (A) kör középpontja körül az (a) nyíl irányában történő elforgásának 60 fordulatszáma (n) és az (A) körnek a (B) kör középpontja körüli fordulatszáma (f), akkor nyilvánvaló, hogy (f) egyúttal az (A) kör (c) ereje által gerjesztett rezgés rezgésszáma is. (A) és (B) körök át- 65 mérőit jelöljük egyszerűen (A)-val és (B)vel. Az (A) kör fordulatszámai közötti viszonyt a következő egyenlet határozza meg: A Ha az (A) kör átmérője kisebb a (B) kör félátmérőjénél, ha tehát a B: A>2, akkor az (A) körnek az (a) nyíl irányában, saiát. középpontja körül, több mint egy fordulatot kellelvégeznie, mielőtt a (B) kör 75 kerülete mentén a (b) nyíl irányában egyszer legördült. Az (f) értékek tehát kisebbek az (n) értékeknél. Más szavakkal, mindezen esetekben a (B) kör kerülete mentén mozgó (és arra sugárirány- 80 ban ható), rezgésgerjesztő (c) erő frekvenciája kisebb, mint az (A) kör saját középpontja körüli forgásának fordulatszáma. Ha tehát az (A) kör (a 4. ábrán a (3) forgórész) percenként pl. 3000-et 85 fordul, akkor a (c) erő a (B) kört rezgésbe hozza, feltéve, hogy azt az eddig feltételezett helyhez kötöttségéből legalábbrészben felszabadítjuk. A (B) kör rezgésszáma (a 4. ábrán a (4) tok) azonban 90 most kisebb lesz, mintpercenként SOOlh Ha a (B) és (A) körök átmérőinek viszonya 2: 1, az a speciális eset áll elő, hogy az (A) kör egyet fordul középpontja körül, mialatt egyszer forog 95 a (B) kör középpontja körül, mert a B=2A esetében 1 =11. Ebben az esetben tehát a rezgésszám egyenlő lesz az (A) körnek saját középpontja körüli fordulatszámával (a 4. ábrán az (1) hajtott 100 tengely forgása). Ha a (B) és (A^ körök átmérőinek viszonya <2 akkor a rezgésszám növekszik, ami a fentiekből nyilvánvaló. Emellett az (f) értékek nagyobbak lesznek az (n) értékeknél. A B:A=1 105 határesetet, mely elméletileg a (c) erő végtelen nagy rezgésszámának felel meg, gyakorlatilag természetesen nem lehet elérni. Azonban az 1: 5 vagy 1: 10 arányú n: f viszony könnyen megvalósítható, no minden mechanikai teimészetű nehézség nélkül. Ha tehát percenként csak 3000 fordulattal járó motort vagy tengelyt használunk a forgórész meghajtására, akkor a gerjesztett rezgés frekvenciája 115
