121133. lajstromszámú szabadalom • Rázószerkezet

) 121133. á percenként 15.000—30.000, vagy még ennél is nagyobb lesz. A (B) és (A) körök átmérői közötti viszony és az f: n viszony közötti össze-5 függést a 3. ábra (P) görbéje szemlélteti. f A görbe mutatja, hogy — << 1 (vagyisaz eredeti sebesség csökken), ha a B: A átmérők viszonya <2. Ez összhangabn van azzal, amit fent kifejtettünk. Ha a 0 B: A =2, akkor f:n=l, míg a B:A<2 értékeknél a rezgésszám növekszik; abban a mértékben, amelyben (A) értéke a (B) értéket megközelíti, a fokozódás mértéke i« növekszik. A (P) görbe egyenlőszárú hiperbola, amely aszimptotikusan közeledik a koordináta-tengeklyeihez. Az előbbiekben az 1. éc

4. ábrák esetében alkalmazást találó alapelveket fejtettük ki, amikor a B: A viszony oo és 1 | között változik; alább, a 2—5. ábrákkal P kapcsolatban, ugyanannak az alapelvnek ' egy másik speciális esetét ismertetjük, f amikor a B: A«<1. Ez annyit jelent, hogy > az (A) kör a (B) kör külső felületén gördül le (2. ábra), nem pedig belső felületén, mint a fent ismertetett esetben. Emellett az (A) kör az (a) nyíl irányában, saját középpontja körül is forog. Ebben az esetben az (A) kör belső — nem pedig külső — oldala érintkezik a (B) rezgőrésszel. Ez utóbbinak az 5. ábra szerinti megoldásnál hengeres (4a) nyúlványa van, amely a 2. ábra szerinti (B) 15 körnek felel meg. Az ÍA) kör tehát ebben az esetben a (B) kör kerületén legördül. A (c) erő frekvenciája és az (A) kör fordulatszáma közötti viszony matematikai feltételeit ebben az esetben az alábbi t0 egyenlet adja meg: Ha a tört számlálóját és nevezőjét A-val osztjuk, akkor az ^ =f egyenletet kapjuk. A 15 Az f: n és B:A közötti összefüggést a 3. ábra (Q) görbéje szemlélteti. A rezgésszám, amely co nagy, ha B:A=1, tehát, ha az (X) tengely mentén a csökkenő g ^- értékek felé haladunk, a (Q) görbe i0 szerint csökkenni fog, mégpedig (A)-nak (B) fölé növekedése mértékében. A határ f: n=l, ha B: A (O)-hoz közeledik. Nyilvánvaló tehát, hogy az 5. ábra szerinti szerkezetnél az (f) rezgésszám mindig nagyobb lesz az (n) fordulatszámnál, 55 mégpedig az f: n arányban a (Q) görbe szerint. Minél jobban közelíti meg egymást a (4) lengőrész (4a) kiszögelésének köpenyátmérője és a (3) forgórész belső (3a) átmérője (5. ábra) nagyság tekinte- 60 tében, annál inkább fokozódik a növekedés mértéke, éppen úgy, mint a (P) görbénél, mivel a (Q) és (P) görbék egymáshoz képest és az ordinátához viszonyítva a B:A=1 ponttól kezdve rész-65 arányosak. Miután a lentiekben egy- és ugyanazon alapelvből levezetett, különböző speciális eseteket ismertettünk, ezeknek gyakorlati megvalósítását, alább, a 4— 70 12. ábrák kapcsán, részletesen ismertetjük. A különböző szerkezetek, tisztán mechanikai szempontból, természetesen sokféleképen módosíthatók anélkül, hogy a 75 találmány lényegétől eltérnénk. A 4. ábra szerinti rázószerkezet célszerűen csőalakú (4) tokból áll, amelynek belső (4a) hengerfelülete van. Az (1) tengely, egyik végén, a (2) csapágy- 80 ban forgathatóan van ágyazva. A csapágy úgy van megszerkesztve, hogy a tengely másik vége, a (4a) felület átmérője és az (1) tengely végén elrendezett (3) súly által megadott határokon 85 belül, akadálytalanul körben mozoghat. Az (1) tengely szabad végén elrendezett (3) súly hengeralakú dudor. Az (1) tengelyt pl. a hajlékony (7) tengely hajtja, mely a rajzban fel nem tűnte- 90 tett tetszőleges hajtóberendezéssel, pl. villamos motorral van összekötve. Az (1) tengely célszerűen üreges avégből, hogy a készülék súlyát csökkentsük és a tömeget az (1) tengely végén elhelye- 95 zett (3) súlyra összpontosítsuk. Ha a hajtószerkezet megindítása után az (1) tengely forogni kezd, a (3) súly alkotta forgórész kúpos inga módjára kezd keringeni. A súly csuklós vagy önműködően 100 beállítható (2) ágyazószerkezetben lengethetően van ágyazva, hogy a (4) tok falával érintkezhessek. Ha a súly a tokfallal érintkezésbe kerül, előbb a (4) tok belső (4a) hengerfelület mentén (az ú. n. lengő- 105 vagy rezgőrész mentén) végigcsúszik, amíg centrifugális ereje oly értéket ért elj hogy minden helyzetében érintkezik a (4a) felülettel. Mihelyt ez megtörtént, a (3) súly, az 1. ábrával kapcsolatban llQ