121065. lajstromszámú szabadalom • Tárcsás fék, különösen vasúti kocsikhoz és más nehéz gyorsanfutó járművekhez
4 121065. 4 szerkezetek elhelyezésére szolgál. E szerkezetek ismét többesben vannak jelen; a feltüntetett kiviteli példánál hat-hat van, melyek egyenlő távolságokban van-5 van a kerületen elosztva. A 2. ábra szerinti metszet a segédfék meghúzására való (A) nyomószerkezetek közepén megy át, míg a 3. ábra szerinti metszet a tárcsák összenyomására való (B) nyomószerkeze-10 tek egyikén át van fektetve. Az (A) nyomószerkezetek lényegükben a (D) gyűrűtcstből kidolgozott (95) hengerből állanak, amelyben a (96) dugattyú játszik. A belső dugattyúoldal a (97) 15 csatornán át a nyomólégforrással van összekötve, még pedig oly vezetékeken át, amelyek kizárólag a (92) csapággyal összekötött, állandóan helytálló (D) testben futnak. A (96) dugattyút a (97) rugó 20 a kezdeti helyzetébe szorítja vissza, mihelyt a légnyomás csökken. A dugattyú, külső végével, a (38) féktestre hat, mely a (99) dörzsbevonattal ellátott és mely a nem állandóan a tengellyel összekötött, 25 az alábbiakban „laza táresák"-nak nevezett dörzs/tárcsák (C) hordozójának a gyűrűalakú (100) dörzífelülctével működik együtt. A (111) laza tárcsák ismét —• úgy mint a fentebb leirt kivitelnél — 30 két csoportban vannak elrendezve,melyek lényegükben a fék közepén átmenő síkhoz részarányosán fekszenek. E tárcsák szorosan egymásmellet! vannak a (C) laza tárcsahordozóban megerősített (112) 35 csapszegekre felfűzve. Ezen (C) tárcsahordozó a két (C1 ; C2 ) félből áll, melyek kettősszögalakú vagy lépcsőzetes keresztmetszetű gyűrűtesteket alkotnak és egymás között gyűrűalakú üreget zárnak be, 40 amelybe a (D) testnek az (A) nyomószerkezeteket tartalmazó gyűrűalakú kiugrása nyúlik be. A (Cj) és (C'2 ) tárcsahordozórészeknek, melyeknek sugárirányban terjedő gyűrűtárcsaalakú középrészei 45 egyidejűleg a tárcsacsomagok nyomótányéijait alkotják, tengelyirányban cl; tolhatóknak kell lenniök. E célból e részek (112) külső karimáikkal, a középső (C3 ) hordozórészből kiugró (113) csap-50 szegeken vannak vezetve. A (C) hordozónak az állandóan a tengellyel forgó, az alábbiakban „helytálló "-knak nevezett (114) tárcsáknak az (E) hordozójában való ágyazása a kerületen nagyobb szá'm-55 ban elosztott (115) golyóscsapágyakkal történik, melyeknek belső futógyűrűi a (C) hordozó (C3 ) karimarészéből tengelyirányban kiugró (116) csapszegeken ülnek, a külső futógyűrűk pedig a helytálló (E) hordozó középső (Ex ) részének a belső 60 felületén gördülnek le. Az (E2 , E3 ) homloktárcsák közül, amelyek a középső, abroncsalakú (Ej) résszel együtt, a (D) test közelében gyűrűalakú (E) rés kivételével, az egész fékszerkezetet bezáró 65 tokot alkotnak, az (E3 ) tárcsa a (117) csapszegek révén a (91) kerékkel szilárdan van összekötve. Az (E2 , E3 ) homlokrészek • az (H7) csapszegeket is hordják, amelyekre a (114) helytálló tárcsák vannak 70 felfűzve. Az (E) hordozótok által bezárt gyűrűalakú üregek, a tengely felé, a (D) hordozótest gyűrűkiugrásának mindkét oldalán, két, a tok (E2 , E3 ) liomlokrészeivcl összekötött, áttörésekkel ellátott (118) 75 gyűrűfallal vannak lezárva. Az üregek, befelé, a (D) testen megerősített (119) bőrkarmantyúkkal vannak tömítve. A (119) bőrkarmantyúk kívül, több (120) gyűrűtesthez csatlakoznak, amelyek a fék 80 működtetésénél a 3. ábrán látható (B) nyomószerkezetek révén tengelyirányban kifelé tolódnak és ekkor a (C) laza tárcsahordozónak a nyomótányérokként működő (Ci, C2 ) részeire hatnak. A (120) 85 gyűrűtesteknek befelé irányított üregeshengeres (121) kiugrásaik vannak, melyek a (D) gyűrűtestnek megfelelő tengelyirányú furataiban eltolhatók és melyek nyomódugattvúkként működnek. E cél- 90 ból, belül, vékony bádogból való (122) fújta tokkal vannak ellátva, melyek külső végükkel az (120) gyűrűtestek" tengelyirányú furatában megerősített (120') gyűrűkhöz vannak erősítve, mely gyű- 95 rűkbe egy-egy (120") elzárófedél van becsavarodva (amelyek közül a baloldali metszetben, a jobboldali pedig nézetben van feltüntetve), belső végükkel pedig a (123) fenékdarabokhoz vannak hegesztve. 101 A fenékdarabok közepén a (124) furat megy át. amely a (125) csaternán át a (126) nyomólégvezetékke 1 áll összeköttetésijén. E vezeték — épúgv, mint a fentebb leírt (97) vezeték a (D) helytálló 10 gyűrűtesten át a nyomó légforr ás hoz vezet. Ha a nyomólégforrást a (126) vezetékre kapcsoljuk, akkor a (122) fujtatok kitágulnak és a (120) gyűrűiesteket a (Ci, C2 ) hordozórészekhez szorítják úgy, 11 hogy a tárcsacsomagok összenyomatnak, miáltal a fékezés létrejön. A (C) hordozóra ható (98, 99) fékek (2. ábra^ a nyomólégforrásnak a (95) nyomóhengerekhez vezető (97) vezetékhez való hozzákapcso- U lásával, előzőleg meghúzattak.