121060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés liszt előállítására

2 131060. sal és rostálással a malmok igyekeznek az endoszpermium részeket a korpától lehetőleg elkülöníteni. A dara tisztítása­kor további korparészeket, amelyek ros-5 táláskor a dararészekkel azonos nagy­ságuk folytán átmentek a rostán, eltávo­lítják. A megtisztított darák és dercék őrölt endoszpermiumból állanak. Egyes dara-10 szemcsékhez azonban még mindig korpa­részek tapadnak. A dara egyes meneteit, a jelenlévő korpás dararészecskék meny­nyi.sége szerint számozzák (1—3) és az azonos fajtákat keverik. Ezekből a darák-15 ból őrlik ki azután a lisztet. Ennél az őrlési eljárásnál a liszteket az egyes darálásokból a különböző darák és korpák kiőrlésével kapják. Ezeket a liszteket azután szín vagy esetleg hamu-20 tartalom szerint is meghatározott faj­tákká keverik és ezeket a rendszerint számozott, néha nevekkel is megjelölt keverékeket hozzák forgalomba. A találmány szerinti őrlési eljárás ez-25 zel szemben abból áll, hogy a megtisztí­tott gabonát erősen hántjuk, mégpedig legalább a gabona súlyának 10%-áig, hogy a korpát és a csirát a gabonából lehetőleg teljesen eltávolítsuk. A leg-30 fontosabb az (A) aleuron réteg eltávolí­tása, amelynek nagy a hamutartalma, No. (cseh számozás Lisz t hozam % 65 A szárazanyag hamutartalma % A találmány szerinti eljárásnál, labora­tóriumi kísérletekkel és egyszerű őrlő­berendezéssel a hántolt búza első darálá­sánál 52—54% 0-ás minőségű daralisztet 70 kaptunk, ameÍvnek hamutartalma 0.60— 0.64 %. A 7—10%-ban visszamaradt da­ráknak már tisztítás nélkül is 0.90% volt a hamutartalma, tehát annyi, mint az l-es számú liszté. továbbá a (Z) csira eltávolítása, amely olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a liszt minőségét kedvezőtlenül befolyásol­ják (lipoidok, zsír, emzinek). A hántott 35 gabonát szorosra állított és finomabb rovátkolású hengerekkel felszerelt hen­gerszékben vagy darálómalomban egy­szerre finom darává őröljük, amelyet rostával lisztté, darává, esetleg durva 40 darává osztályozunk. A. darákat tisztítás után, esetleg tisztítás nélkül is, sima hengereken vagy kő-őrlőjáratokban lisztté őröljük. A liszt rostálásával to­vábbi lisztet kapunk. Ha a liszt rostálása 45 után esetleg maradék marad vissza, ak­kor azt ismét lisztté őröljük. Az eddig ismert és alkalmazott őrlési eljárásnál rendszerint kb. 18 darálásra, dara- és derce-kiőrlési műveletre volt szükség, a 50 találmány szerinti eljárásnál pedig az egész őrlés 10 művelettel már be van fejezve. A daráíási, bontási és kiőrlési művele­tek számának csökkentésével, amelyek- 55 kel az őrlendő terméket felaprózzuk, nemcsak a liszt minőségét kedvezőtlenül befolyásoló hatásokat csökkentjük, ha­nem ezzel gépimunkát és munkaidőt is takarítunk meg. 60 Az eddig szokásos őrlési eljárásoknál a lisztliozam kb.: 1 2 4 8—12 1—14 4 0.93—1.0 1.5—1.8 l.Ö'—2.3 Az új eljárással előállított lisztek sikér- 75 tartalma közelítően ugyanakkora, mint azoké a liszteké, amelyeket az ismert el­járásokkal állítottak elő, de a rugalmas­ság, továbbá a tészta duzzadóképessége és állandósága is nagyobb. A tészta meg- 80 puhulása 15 perc után, faronagráfiailag meghatározva kisebb volt, mint az is­mert eljárásoknál. Az adatokat az alanti táblázat tartalmazza: 0 50—55 0.60—0.70 •03 -P O •03 A száraz anyag Rugalmasság sikértartalma Duzzadási szám Diasztázos erő Vízmegkötő 'képesség A tészta állandósága percekben A tászta puhulása farinográfiai egyenesekben 03 % % cm5 0 yo % 15 perc után 0 11.15 43.80 4.5 1.3 60.0 0 130 19 10.94 50.50 10.0 1.1 58.7 1 80 22 10.94 51.40 10.0 1.1 60.5 1 60 25 10.61 50.80 10.0 1.1 60.0 i 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom