121017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mágneses mezőknek folyadékban szuszpendált vagy felkavart részecskékkel való láthatóvá tételére és a jelzőközeget befogadó vizsgálóedény

121017. Elérőén az eddigi felfogástól, amely szerint a tiszta vaspor alkalmazása annak nagy fajsúlya miatt kedvezőtlen, úgy találtuk, hogy vizes oldatoknak szusz-5 penziókként való felhasználásával a tiszta vas finoman elosztott alakban szintén kedvező viselkedésű. A részecskék mozgékonysága szem­pontjából a vegvrokonság és víznek, 10 illetőleg vizes oldatoknak szuszpendáló folyadékként való felhasználása esetén a nedvesedés előbb részletezett befolyásán kívül természetesen még a folyadék és különösen a részecskék egyéb tulajdon-15 ságai is szerepet játszanak; mindazáltal annak a megállapítására, hogy a víz az olajnál alkalmasabb, ezek a tulajdon­ságok nem döntő jelentőségűek, azonban lényegesek a víz alkamazása következté-20 ben már magában véve nagy mozgékony­ság és lebegési képesség további növelése szempontjából. A mozgékonyságot növel­hetjük azzal, hogy laposalakú vagy suga­ras porszemeket alkalmazunk. Megfelelő 25 alakú részecskékkel a jelzés érzékenysé­gét, amelyet már megnöveltünk azzal, hogy olaj helyett vizet alkalmazunk, természetesen még tovább növelhetjük. A részecskék hernyóalakban való tömö-30 rülését víz alkalmazásával lényegesen csökkentjük és ezt a hatást a porszemek lapos vagy sugaras alakjával elősegít­hetjük. A hernyóalakban való tömörülés ered-35 ménye az, hogy a több részecskéből álló csoportok súlya felületükhöz képest sok­kal nagyobb, mint az egyes porszemeké. Ennek következménye a részecskék na­gyon gyors lesüllyedése. Ez a jelenség 40 olaj alkalmazása esetén majdnem minden ismert ferromágneses porral kapcsolatban észlelhető. A találmány szerinti szuszpenzió egy­aránt alkalmas arra, hogy akár a vizsgá-45 landó szerkezeti-darabra ráöntsük, akár külön edényben a szerkezeti-darab vizs­gálandó felületére ráállítsuk. Vizes szuszpenzió alkalmazásával a részecskék nagy mozgékonysága követ­£0 keztében elérhető, hogy a legkisebb mezőváltozások is, amilyeneket pl. he­gesztési varratok kis hegesztési hibái okoznak, kifogástalanul láthatókká válja­nak, még akkor is, ha a hibahelyek mé-55 lyen a szerkezeti-darab felülete alatt van­nak. A találmány további lényeges előnye, hogy a vizsgálat akkor is kifogástalanul végezhető, ha a vizsgálandó darabnakfüg­gőleges helyzetű, vagy lefelé néző, vízszin­tes vagy rézsútos felülete van, ami eddig 60 olajszuszpenziókka! nem volt lehetséges. Szuszpenziók alkalmazásával kapcso­latban a fajsúly befolyására vonatkozó megállapításaink alapján azonban a faj­súly befolyása nem döntő jelentőségű, 65 hanem egyéb fizikai tulajdonságoknak, kiváltképen a részecskék alakjának be­folyása lényegesen nagyobb. Döntő jelentőségű az edény kialakítása is. Hegesztési varratok vizsgálatánál a 70 nehézség pl. abban van, hogy a szerkezeti­darab vizsgálandó felülete nem teljesen sík, úgyhogy sík és merevfenekű szek­rény a szerkezeti-darabon nem mindenütt fekszik fel, sőt arról helyenként jelenté- 75 kenyen eláll. Ezáltal a mágneses vizsgáló­eljárás érzékenysége, illetőleg megbíz­hatósága lényegesen csökken. Ismerete­sek már olyan vizsgálóedények, melyek­nek alakja a vizsgálandó szerkezeti- 80 darabok felületének megfelelően van meg­választva; így pl. torokvarratok vizsgá­latához ívelt fenekű edényeket használ­nak. Ennek ellenére kielégítő eredmények mégsem voltak elérhetők, mert a varratos 85 szerkezeti darab felületén rendszerint kisebb-nagyobb egyenetlenségek vannak­úgyhogy különleges alakítás ellenére sem fekszik fel az edény egyenletesen a vizs­gált darab felületén. 90 Hogy kisebb egyenetlenségek mellett is a vizsgálóedény feneke minden esetben jól feküdjék fel, a találmány értelmében oly vizsgálóedényt alkalmazunk, melynek falai egészben vagy részben rugalmasak, 95 illetőleg simulékonyak. A szerkezeti­darabra felfekvő falnak feltétlenül rugal­masnak, illetőleg simulékonynak kell lennie. Hogy a folyadéknyomás meg nem en- 100 gedhető mértékű növekedését elkerüljük, az edényeket a találmány értelmében nyomáskiegyenlítő-készülékkel látjuk el. Egyes esetekben célszerű, ha a szusz­penziót vagy az örvénylő részecskéket 105 tartalmazó közeget az edényen keresztül áramoltatjuk. A rajzokon az edény néhány példa­ként! kiviteli alakja látható. Az 1. ábra a vizsgálóedény távlati képe; a 110 2. ábra a vizsgálóedénynek hegesztési varrat vizsgálatára való alkalmazását tünteti fel; a 3. ábra szögben tört edény képs; a 4. ábra oldalnézet, amely szögben tört 115 vizsgálóedénynek elállítható pólussaruk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom