121003. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági öntöző eljárás és hozzávaló berendezés

131003. 3 szívókosarak; a csónak, két végén levő (15) rudakkal a (3) járműről kormányozható. A (8) szivattyú a (16) nyomócsőbe tor­kol, mely felül kétfelé ágazva az (5) szár-5 nyakat alkotó csőrendszerhez csatlakozik. Ez utóbbi a jelen példánál mindkét olda­lon 100—100 m hosszban és 2 m magas­ságban vonul el a talaj fölött, hogy magals növésű növényzet fölött is elhaladjon és 10 ember,, ló kényelmesen elférjen alatta. Mindegyik szárny hat-hat (6) támasztó­kerékpáron nyugszik, ennek megfelelően a csővezeték is hat csőtagból áll; ezeket egymással egy-egy kerékpár fölött a haj­ts lékony (17) tömlők kapcsolják össze. A csatlakozó csőtagok végei egy-egy (18) ket­tős (T)-tartóíhoz vannak foglalva, (6. és 7. ábra), még pedig az egyik csővég a (19) helyeken egyszerű kengyelekkel mereven, 20 a másik csővég pedig a (20) helyen kar­dánszerű csuklóval van a (18) tartóhoz erősítve. A merev kötésű és a csuklós kötésű csőtagok célszerűen a 7. ábrán lát­ható módon váltakozva következnek egy-25 másra. A csőtagok egyenként (21) feszítő­művekkel vannak merevítve. A (18) tar­tók egy négy (6) kerékpár középső függélyes (22) tengelyére támaszkodnak, s ekörül a vízszintes síkban elfordulhatnak. A terhet 30 közvetlenül a (22) tengely végén levő vil­lás karokon ágyazott (23) görgők veszik fel, melyek a tartó felső övlemezének belső felületén futnak. Ez az elrendezés a gör­dülő támaszoknak a (18) tartók hosszirá-35 nyában való eltolását teszi lehetővé, amire azért van szükség, hogy a támaszok hala­dásuk közben a csőtagok rézsútos beállása esetén is mindig pontosan kijelölt pályáju­kon megmar adh assanak. 40 A (24) járókerekek a (6) kerékállvány­ban forgatható (eseitleg rögzíthető) ré­zsútos (25) tengelyeken vannak ágyazva. A kerékállványt egyik oldalon még egy erős (26) tartókar foglalja össze a (18) 45 tartóval, E kar végén levő (27) görgők a (23) görgőkhöz hasonlóan a (18) tartó öv­lemezei között foglalnak helyett. Mint­hoay a aöraők átmérői csak valamivel kisebbek a felső és alsó övlemez közötti 50 távolságnál, ez gátat vet a kerékállvány oldaltdőlésének. így a görgők a kerékáll­vány mindenkori helyzete szerint a (18) tartó felső vagy alsó övlemezén futnak. A görgők azonban úgy is elrendezhetők^ 55 hogy a szárnyvezetékek egyes csőszakaszai nem a hozzájuk erősített (18) tartók ré­vén, hanem közvetlenül rajtuk nyugszanak. Ekkor célszerűen a csőalaknak megfelelő profilú görgőket alkalmazunk és egy-egy görgőpárt (felső és alsó vezetőgörgőt) he- 60 lyezünk el jobbra-balra a kerékpár függé­lyes tengelye két oldalán. A csatlakoztató tömlődarab azonban ez esetben nem fek­het a kerékpár fölött, mert akkor a vezetőn görgők útjában lenne; ezért a támasztó- 65 kerékpár kissé távoliahb kerül ettől a' csat­lakozóihelytől, annyira, hogy a szárnyve­zeték a mindenkori szükségnek megfele­lően eltolódhassák, vagyis a mindenkori! hosszváltozások szerint önműködően be- 70 állhasson. A csatlakozás helyén azonban itt is át kell hidalni a tömlődarabot, ill, a két csővéget. Ecélból a fentemlített (18) hossztartó helyett egy rövid tartókart al­kalmazhatunk, mely azonban ugyanúgy, 75 mint a hossztartó, az egyik csővéggel me­reven, a másik csővéggel pedig csuklósan (pl. kardáncsuklóval) van összeerősítve. A szárnyak ez esetben is állandóan ösz­szeszerclvo maradhatnak és nemcsak az; 80 öntözéshez egészben előre-hátra, vontatha­tók, hanem szükség szerint szétszerelés nélkül más helyre is szállíthatók. Az ilyen szállításhoz a csővezetéket célszerűen a kerékpárok kellő beállításával hosszirány- 85 ban vontatjuk. A szárnyak vontatására az ezeket tá­masztó kerékpárokhoz a 8. és 9. ábra sze­rint elől-hátul egy-egy a szórótávolságnak megfelelő (pl. 5 m) hosszú (28) keret csat- 90 lakozik; ezek a (24) kerekekkel együtt a (25) tengelyek körül elforgathatok és cél­szerűen külön (29) futógörgőkre támasz­kodnak. A kereteket (30) tetőzet fedi, mely­nek szélessége a szárazon tartandó járó- 95 útnak megfelelően kb, 40. cm. A tetőzet felett vonul el a keret végén is vezetett (31) vonólánc vagy kötél s ennek végén van — lóvontatás esetén — a (32) kisefa. A két keret közti teret a taligán megerősített íoo külön kis (33) tetőzet takarja. Az öntöző víz ismert módon a csőrend­szer kétoldali porlasztó nyílásán lövel ki, de csak rövid 5 m^es távolságra és oly mennyiségben, hogy egy menetnél kb. 2 105 mnnes peroenkénti csapadékot adjon, ami­hez mindössze: 0.7 atm. túlnyomásra van szükség, Ha tehát egy bizonyos területen pl, 20 mm vizet akarmik locsolni, akkor 10-szer megyünk végip rajta. 110 A munka menete & következő: Az (1) csatorna végén elindíítandó s ennek partján vonuló úton álló (3) kocsi elé szükség szerint két vagy négy lovat, ® szárnyakat támasztó (6) taligák vagy ke- n& rékpárok elé pedig 1—1 lovat fogunk, egyr egy vezetőt állítva melléjük s azután a szivattyút megindítva, szakaszosan, cövek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom