120961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a sajtgyártás hulladéktermékeinek értékesebbé tételére
Megjelent 1930. évi július hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130961. SZÁM. IV/e., (X/f., IV/h/1.) OSZTÁLY. — K. 14083. ALAPSZÁM. Eljár$$ a sajtgyártás hulladéktermékeinek értékesebbé tételére. Dr. Kauffmann Willem bakteriologus és van der Lee Pieter Jolianiiis vegyész, Amsterdam. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 18-ika. Németalföldi elsőbbsége 1936. évi szeptember hó 19-ike. A sajtgyártásnál 100 liter feldolgozott tejből mintegy 70 liter savó marad hátra, amit eddigelé állati takarmánynak használnak fel és ennélfogva pénzértékben 5 csák kevés térül vissza. A találmány a sajtgyártás hulladéktermékeinek értékesebbé tételét célozza és lényege abban van, hogy a hátramaradt savóhoz mikroorganizmusokat adunk, amelyek a savó-0 ban lévő tejcukrot alkohollá alakítják át. Ily mikroorganizmusok gyanánt nem használhatjuk fel azokat az élesztőféleségeket, amelyek pl. alkoholnak gabonából, burgonyából stb.-ből való előállítá-5 sánál alkalmazást nyernek. Ezek az élesztőféleségek leerjesztenek ugyan glukózt, szaccharózt és maltózt, de már laktózt vagy tejcukrot nem képesek leerjeszteni. (0 Ha azonban mikroorganizmusok gyanánt laktóz-erjesztő élesztőket használunk, akkor a savóban jelenlévő laktóz egy részét alkohollá változtathatjuk át. Végzett kísérleteink során azt tapasz!5 taltuk, hogy a Gervais-sajtból az ú. n. B 5 jelzésű törzs (fajélesztő) izolálható és ez laktóz leerjesztésére kiválóan alkalmas. E törzszsel végzett néhány kísérlet a következő eredménnyel járt: 10 1. Kísérlet. 5 liter sovány tejhez, amelyet 37 C°-ra melegítettünk, 20 cm3 tejoltó fermentumot adtunk és az anyagot félórán át 37 C° hőmérsékleten tartottuk. A megalvadt anyagot kockákra szeleteltük és 35 az egészet 80 C°-ra hevítettük. Ezt követőleg a sajtanyagot egy posztón átszűrtük és maradéknak 4 liter savót kaptunk, amelynek minden cm3 -je kb. 50 mg laktózt tartalmazott. Aciditása 6.2% 40 volt. A savót 10 percen át 100 C°-ra felhevítve tartottuk és az így kapott savóból y? litert elvettünk és lehűlés után a Gervais-sajttól izolált B 5 törzs kultúrájával malátakivonatban (mintegy 5 cm3 ) 45. beoltottuk és 30 C° hőmérsékleten feleresztettük. Három nap után a laktóztartalom 50 mg-ról 0.4 mg-ra süllyedt és az aciditás pH—5.7-re emelkedett. A leerjesztett savóból a kicsapott fehér- 50 jét és a képződött élesztőt leszűrtük, az átszűrt anyagot pedig, amely kb. 400 cm3 volt, rektifikáltuk. A mintegy 125 cm* párlatot hamuzsírral kisóztuk és ezáltal 8.6 g 91 %-os alkoholt kaptunk, ami toeg- 55 felel 7.8 g 100%-os alkoholnak. 500 cm3 savóból elméletileg 12.2 g alkoholt kellett volna kapnunk, űgyhogy ennél az igen egyszerű kísérletnél és kis mennyiséggel, tehát aránylag nagy veszteség 60 mellett 7.8/12.2=64% hatásfokot értünk el, ami nagyon kielégítő eredménynek minősíthető. 2. Kísérlet. E kísérletnél alapanyagnak sajtüzem- 65 bői kapott olyan savót használtunk, amelynek laktóz-tartalma cm3 -ként 47 mg alatt volt, aciditása pedig pH =6.2. A
