120952. lajstromszámú szabadalom • Rátekintési ernyő Braun-féle csövekhez, előnyösen vetítési célokra
Megjelent 1939. évi július hó 1-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130952. SZÁM. vil/j. (VlI/d.) OSZTÁLY. — F. 8371. ALAPSZÁM. ' Rátekintési ernyő Braun-féle csövekhez, előnyösen vetítési célokra. Fernseh Akt.-Ges. cég, Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja 1938. évi április hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 15-ike. Braunrféle csöveknél a világítóernyő hűtéséről szoktak gondoskodni, pl. úgy, hogy a világító ernyőt tartó cső-fenék mögött vízzel töltött tartályt helyeznek el. Ismere-5 tes továbbá a világítóanyag alátétjéül fémes réteg alkalmazása. Az ilyen fémalátéttel a hőelvezetés elősegíthető. Az ilyen eszközök ! a rendes Braun-féle csöveknél kielégítő hűtést létesítenek 10 ugyan, de ez a hűtés nem elegendő, ha a csőnek nagyon nagy az üzemi teljesítménye, mint pl. távolbalátási célokra való vetítőcsövek esetében. Ehhez járul, hogy ilyen vetítőcsöveknél rendszerint, csak kis 16 képet létesítenek, amelyet csak a vetítésnél hoznak a kívánt nagyságra. Azonos sugárteljesítmény mellett azonban a világítóerhyő felületegységére eső megterhelés annál nagyobb, minél kisebb a létesített 20 kép. Míg más kisütőcsöveknél a hűtést főként azért alkalmazzák, hogy a csövet a pusztulástól megvédjék, a Braun-féle csöveknél a hűtés a világítóernyőt is védi, 25 mégpedig mind az átmeneti égésektől, vagyis olyanoktól, amelyek hatása az ernyőre bizonyos munkaszünet után önmagától ismét megszűnik, mind tartós elégésektől.' Továbbá a hűtés a hatásfokot is 30 növeli, aminek tisztázására mindenekelőtt annak az ismert körülménynek a figyelembe vétele szükséges, hogy a foszforeszkáló sávokra a fény kétféle hatást gyakorol: az egyik a nagyon gyorsan váltakozó 35 fénykibocsátás, (villogás), a másik pedig a fényenergia elnyelése, illetve felhalmozódása. E két jelenség a hőfokok szerint elég élesen elhatárolt három állapot megkülönböztetését teszi lehetővé; az alsóvagy hidegállapotban a sáv villog, tehát to látható és emellett energiát nyel el, amely ennek az állapotnak a hőmérsékleteinél meg is marad benne. A második, állapotban ez az energia felszabadul, de további elnyelés lehetséges és a harmadik, a felső- 45 vagy melegállapotban csak villogás történik. A melegállapot felső határa ott van, ahol a sáv már többé nem világít. Mindez pl. a Wien és Harms: Handbuch der Experimentálphysik» című mű 50 23. kötetének 59. oldalán olvasható. A hatásfok növelése szempontjából mármost a hűtés azért fontos, mert a világítóanyag olyan részei, melyeknek melegállapota aránylag alacsonyan van, könnyen 5& kerülnek e melegállapot fölé, tehát kialusznak. Ha tehát a hűtés elégtelensége miatt a hőmérséklet túlságosan emelkedik, fényveszteség áll elő. Ezenkívül a hűtési hőmérséklet és a 60 világítóanyag megfelelő megválasztásával • minden utóvilágítás elkerülhető, ha a hőmérsékletet úgy választjuk meg, hogy a világítóanyag hidiegállapotának feleljen meg. Telítetlen szi 1 iciumvégyülelek alkal- 65 mazásakor ezenkívül a megvilágítás nagymérvű fokozását4 érhetjük el, minthogy tudvalévpen ezek hidegben sokkal jobhan világítanak, mint közönséges hőmérsékleten. 70 A hűtés fentemlített ismert módjainak az a hátránya, hogy az ernyőn keletkezett meleg csupán az üvegből álló, tehát rossz hővezető csőfalon át távozhat. Ez az üvegfal nélkülözhetetlen, ha az ernyőt az egyik 75
