120952. lajstromszámú szabadalom • Rátekintési ernyő Braun-féle csövekhez, előnyösen vetítési célokra

120952. oldalról éri a katódsugár és a szembenfekvő oldalról szemléljük. Ezzel ellentétben a találmány értelmében rátekintési ernyőt alkalmazunk, tehát 5 olyant, amelyet ugyanarról az oldalról szemlélünk, mint amelyet a sugár ér. Ilymódon a találmánnyal valamennyi leírt nehézség kiküszöbölhető úgy, hogy a világítóanyagot átlátszatlan, hátsó oldalán hű-10 tött fémlemezen helyezzük el, amely egyúttal a csőfal része és az üveg csőfalrésizszel összeolvasztott. A keletkezett hőt ekkor a jóvezető fémlemez a legrövidebb úton vezeti ki és. azt pl. folyékony vagy gáz-15 alakú hűtőanyag veszi fel. A találmányt a rajz kapcsán részletezzük, amelynek 1. és 2. ábrája egy-egy kiviteli példát tüntet: fel. Az 1. ábra szerinti (1) cső belsejében 20 a (2) oldalsó toldatban (3) sugárkeltőrendhszer van, amelyből a sugár ferdén jut a (4) világítóernyőre. Az ott keletkezett képet az (5) optika, amely a. (10) sík ablak előtt van, a rajzon nem látható szemlé-25 lendő ernyőre vetíti. A sugár eltérítéséire két (11) és (12) mágneses teikercspár való, amelyek a (2) csőtoldatot körülveszik. Az anódát esetleg vezető falbevonat alkothatja, amely az (1) 80 cső hengeres részét teljesen vagy részben fedi és a (2) toldatba is benyúlik. A (4) világítóernyő közvetlenül a (6) fémtesten van, amely (7)-nél a cső üvegrészével össze van olvasztva. Ezen a fémt-35 részen hűtőkészülék van megerősítve, amely két központos (8) és (9) csőből áll. A belső (8) cső hűtőfolyadék vagy gáz bevezetésére való és szorosan a (6) fémrész hátsó felülete előtt torkolik. Ekkor 40 a hűtőanyag sugarasan, minden irányban áramlik el e felület előtt és: a külső (9) csövön át ismét kifolyik. Hűtőanyagul víz használható. Ennek mindenesetre megvan az a hátránya, hogy 45 az egész hűtőkészülék anódapotenciálon van, amely nagyon nagy üzemi feszültségeknél bizonyos körülmények között veszélyes. Ha hűtőanyagul olajat használunk, akkor ez a nehézség elesik. Gáz-50 hűtés esetén pl. ammóniákot használhatunk. A 2. ábra másik kiviteli alakot .tüntet fel, amelynél a világítóternyőt nem keringő, hanem álló folyadék hűti. A hivat-55 kozási jieiek az 1. ábra szerintieknek felelnek meg. A (3) sugárkeltőrendszer az 1. ábrától eltérően a cső hengeres részében van és a cső oldalsó (13) toldatában van megerősítve. Emellett a sugárkeltőrendszer a fény útjában van, ami azonban 60 helyes szerkesztés esetén nem hátrányos. Ennek az az előnye, hogy a sugár merőlegesen érheti az ernyőt. Az elektronok nyalábbaterelése ebben az esetben mágneses mezővel történik, amelyet a csőre 65 tolt, egyenárammal átfolyt (14) tekercs létesít. A csőnek a világítóernyő mögött lévő része ebbian az esethen serlegalakú és hűtőfolyadék tölti meg. Ekkor a csövet célsze- 70 rűen úgy helyezzük el, hogy a sugár (nyugalmi helyzetben függőlegesen fölfelé mutat, úgyhogy a serleg nyílása is fölül van. Ekkor a hűtőfolyadék külön elzárására nincs szükség. A kép vetítése a (15) tükör 75 segítségével történik, amely ferdén van a cső alatt. Hűtőanyagul itt is víz vagy akár jég vagy hűtőkeverék, sőt folyékony levegő is használható. Fogékony levegő haszná- 80 tatakor előnyös szükségtelen párolgás elkerülésére a serleg külső nyílását kicsire készíteni. Ebből a célból a cső felső végénél kissé megvékonyított. Célszerűen a sugárzással az üveg falán át létesített fel- 85 melegedést elkerüljük, amennyiben a belső falat tükrözőre készítjük, amint az (16)-nál látható. A folyadékot befogadó tartály ekkor tökéletesen megfelel a Dewar-edénynék. Természetesen ebben a berendezés- 90 ben is alkalmazható álló folyadék helyett keringő folyadék, vagy termoszifon-hűtés, esetleg nagy hőkapacitású test. Folyékony levegővel foganatosított hűtés esetén bizonyos körülmények között 95 a világítóhatás rendkívül fokozható. Ha világítóanyagul telítetlen sziliciumvegyületeket használunk, akkor a világítóhatás a folyékony levegő hőmérsékletén a rendes hőmérsékleteken tapasztalt világító- 1Ö( hatás többszöröse. Ekkor a világítóanyag a hidegállapotban van, tehát gyakorlatilag nem utóvilágító. Ez főként távolbalátási csöveknél előnyös. A (6) fémtest szükség esetén különböző 10f részekből állhat, minthogy különböző követelményeknek kell eleget teinnie, amelyek részben egymással ellentétesek. A p) helyen a fémrésznek olyan anyagból kell állania, amely könnyen olvasztható ősz- ilt sze üveggel. A világítóanyagbt tartó fémrésznek lehetőleg jó hővezetőképességünek kell lennie. Ezenkívül vákuumban nem szabad gázt leadnia. Továbtbó a cső kiizzitásakor nem szabad vegyülnie a vi- 111 lágítóanyaggal. Míg bizonyos foszfoneszkáló anyagok ebből a szempontból kevéssé érzékenyek és a legtöbb fémre bátran fel-