120950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektronsokszorozó üzeméhez

2 120950. ábrán látható szinuszalakú görbe adódik. A szinuszalakú feszültséggel működő berendezés működésmódját a következőikben ismertetjük. 5 Ha feltételezzük, hogy az állandó potenciálkülönbség az anóda és katóda között kb. 1000 volt és a váltakozó potenciálkülönbség 800 volt, akkor a ka tódat az (A) pontnál elhagyó ele kiront 1800 volt 10 összes feszültség gyorsítja. A repülés, folyamán ez a potenciálkülönbség csökken és az elektron a röpülés végén olyan sebességgel ütközik a katódára, amely megfelel a röpülési. idő folyamán fellépő po-15 tenciáleisésnek. Minthogy az anóda és kátőda közötti potenciálkülönbség maximuma az (A) pontban van, az elektron legnagyobb gyorsulása a rezgési periódusnak ebben a részében következik be és így a 20 röpülési idő ekkor a legrövidebb. Az (A) és (B) pont között a feszültség csak kevéssé változik, miértis a sokszorozási tényező nem túl nagy. Ha a feszültség erőisebben esik, akkor a röpülési idők hosz-25 szabbak, továbbá a feszültségkülönségek az indulás és érkezés között nagyobbak lesznek. Ezzel a sokszorosítási tényező is nagyobb lesz. Azok az elektronok, amelyek az (A) 30 időpontban belépnek a sokszorozó térbe, valamennyi ide-oda mozgásban résztveszinek és a legnagyobb mértékben sokszorozódnak meg. Valamely 'elektron, amely csak rövid idővel később, a (B) időpont-35 ban lép be, egy sokszorozódást elmulaszt. Azonban az első röpülés elmaradása nem lényeges, minthogy az első ütközéskor csak csekély sokszorozódás lép fel, de a sokszorozódás elmulasztása mind nagyobb jelien -40 tőségű lesz, ha valamely elektron csak akkor lép be a sokszorozótérbe, ha bizonyos számú röpülés már végbement, mégpedig olyan mér lékben lesz nagyobb jelentőségű, amint a sokszorozási tényező 45 állandóan növekszik. Látjuk tehát, hogy a sokszorozókamrába belépő elektronok a nagyfrekvenciás periódus egész sokszorozási ideje alatt (A) és (B) között megsokszorozódnak. A sokszorozási tényező 50 azonban nagymértékben függ attól az időponttól, amelyben az elektron asokszoroizóba jut. Bizonyos körülmények között a Schottky-féle zavar nem jelent nagy hátrányt, különösen ha az elektronok be|áram-55 lása nagyon erős. Ha azonban a belépő elektronok csak nagyon kisszámúak, akkor olyan kivezető feszültséget kapunk, amely a bevezető feszültség torzított képét adja. A találmány olyan eljárás, amellyel elérjük, hogy minden elektron, amely a 60 nagyfrekvenciális periódus legnagyobb részét kitevő, meghatározott időben a sokszorozóba lép egyenlő mértékben sokszorozódik. Ez 'eredmény el ér cséréi a sokszorozót 65 meghatározott, nem szinuszgörbealakú váltakozóíesizültséggiel működtetjük. Előnyösen alkalmazott görbealakot a 3. ábrán tüntettünk fel. Az (A) és (B) közötti időben a sokszorozóiba lépő elektronok 1 : 1 70 viszonyban sokszorozódnak meg. Ezt az időt tárolási periódusnak nevezzük. A tárolási periódus célszerűen a nagyfrekvenciás periódus legnagyobb részére kiletrjed, hogy valamennyi elektron közelítően 75 egyienletep szaporodását tegyük lehetővé. E működési módnál valamely a katódából az (A) időpontban kiinduló elektron a legnagyobb mértékben gyorsul meg. A repülési idő azonban nagyon rövid. Tegyük 80 fel, hogy ez idő alatt a feszültség kb. 15 voltlal csökkent és 40 repülés után a feszültség csak 600 volttal lesz kisebb. A repülések száma a gyűjtési időszak folyamán (A) és (B) közölt korlátozott, hogy a gyor- 85 sítófeszültségiiiek ne túl'iiagy részei menjen veszendőbe. A (B) és (C) pontok közölt viszont a feszültség nagyon gyorsan csökken. A szekundérelektronok száma ütközésenként ilymódon kb. 10 elektronig nő- 90 vekszik. Ha a repülési időt a nagyfrekvenciás periódushoz viszonyítva elegendő rövidre választjuk, akkor lehetséges, hogy az elektronok a (B) és (C) közötti időben a megí. 95 maradó potenciálkülönbség hatására 3 vagy 1 repülést végezzenek. A nagyfrekvenciás periódus tehát az (A-B) tárolási periódusra, a (B-C sokszorozási periódusra és a (C-D) gyűjtési periódusra oszlik. 100 Gyűjtés minden időpontban megy végbe, de gyűjtés egymagában csupán a (C-D) terjedő időszakbari történik. Tehát a nagyfrekvenciás periódusnak csak tört részét használjuk ki a sokszoro- 105 zásra és ezzel a Schottky-féle zavar nagymértékben csökken. Az eddig leírt eljárás hengeres katódával és csak két elektródával felszerelt csőre vonatkozott. Ha viszont a 4. ábrán feltüntetett sokszorozót haszál- 110 juk, amelynek anódája nincs az elektronok pályájában, akkor még előnyösebb sokszorozó eljárás alkalmazható. Ebben a csőben a (4) katóda két egymássál szembenálló lemez, melyeik közül az egyiknek (6) 115 bebocsátó nyílása van az elektronok szá-