120950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektronsokszorozó üzeméhez

120950. 3 mára. A gyorsítő-anóda gyűrűaíakú, amely gyűrű a két katóda közötti tért veszi körül. A csövet (11) tekercs övezi, amelyet a (12) áramforrás táplál, úgyhogy' a katóda 5 felületekre emelt merőlegessel párhuzamosan erős mágneses mezőt kapunk. Ennek a mágneses mezőnek az a feladata, hogy megakadályozza, hogy az elektronokat az (5) anódagyűrű azonnal összegyűjtse. Eze-10 ket az elektronokat csak akkor gyűjtjük össze, ha sebességük már kicsi. Az anódáhioz és a két egymással kapcsolt katódához rezgéskeltőt csatolunk, amely a berendezést nem szinuszalakú váltakozófeszültséggel 15 táplálja, amint az az 5. ábrán látható. Ezenkívül a szokásos gyorsítópotenciál alá helyezzük az anódát. Az 5. ábrán feltüntetett feszültséggörbe szerinti (A) időpontban a (6) nyíláson át a sokszorozóba belépő elek-20 tron átmegy a csövön és szekundérele;ktronok létesítése mellett a szembenfekvő katódára ütközik. A szekundérelektronok hátrafelé a lyukasztott katóda felé vándorolnak, de arra nem ütköznek, minthogy 25 a potenciálkülönbség a röpülési idő folyamán növekedett. Az elektronok nyugalomba jönnek, majd megfordulnak a szembenfekvő katóda felé, de) erre sem ütköznek, minthogy időközben a potenciálkü-30 lönbség még tovább növekedett. A beíépő elektronok tehát idei-oda röpülnek anélkül, hogy a katódákra ütköznének, vagy pedig, hogy az anódán összegyűlnének. A legnagyobb potenciálkülönbség a (B) idő$5 pontban van, tehát a röpülési idő ebben az időpontban lesz a legrövidebb. A (B) időponttól kezdődően az elektronok már a katódára ütközhetnek, minthogy a potenciálkülönbség gyorsan csökken. Ekkor erős t0 sokszorozódás lép fel, mégpedig mindaddig, amíg a potenciálkülönbség a (C) időpontban a legkisebb értéket fel nem vette. Ennek az eljárásnak az az előnyei, hogy a potenciálkülönbség összes növekedése és ;5 csökkenése kihasználható az összegyűjtött elektronok sokszorozására. Tehát valamennyi az (A) és (B) közötti időszakban összegyűjtött elektron azonos viszony szerint sokszorozódik meg, neveize-0 tesen olyan mértékben, mint a csőbe való belépés után az első katódafelületre történő ütközésinél fellépő sokszorozásnak megfelel. Összefoglalóan a következőt mondhatjuk. 5 Valamely sokszorozási periódus hosszabb részében csak kismérvű sokszorozódás következik be, majd egy nagyon rövid időben erős sokszorozódás lép fel. Ilymódon lehetővé válik a Schottky-féle zavar eirős csökkentése és ezátlal a sokszorozóba be- 60 lépő elektronok sokkal egyenletesebb ' erősítése, mint, az szinuszalakú váltakozófeszültségek alkalmazása esetén tehetséges volt. A találmányt nem kívánjuk külön elek- 65 troniőrrás alkalmazására korlátozni, így pl. a katóda fényérzékeny lehet és fény hatására maga szabadíthat fel primérelektronokat. Szabadalmi igények: 70 1. Eljárás elektronok sokszorozására elektronokat ide-oda röpítő sokszorozóval, amelynél az elektronok röpülési ideje az elektródák váltakozófieszültségéneík rezgési periódusának törtrésze, amelyre 75 jellemző, hogy a váltakozófeszültség a szinuszalaktól eltérő lefolyású. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a primérelektronokat a periódus egy ré- 80 sze alatt tároljuk, vagy csak kevéssé szaporítjuk és a periódus másik része alatt erősebben szaporítjuk, majd az anódával felfogjuk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás 85 kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy az elektronok tárolásának időtartama egy periódus felénél nagyobb. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, felszabadító 90 elektródával és anódával felszerelt, elektronokat ide-odaröpítéssel sokszorozó berendezés üzeméhez, amelyre jellemzőb hogy az elektronokat a tárolás folyamán 1:1 arányban sokszorozzuk. 95 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására való berendezés, amelyre jellemző, hogy a felszabadító elektróda és az anóda billenőrezgéskeltővel kapcsolódik, amelynek 100 billenő görbéje a 3. ábrán feltüntetett alakú, úgyhogy a görbe a periódus legnagyobb részére kiterjedő, lassan eső résziből, tqvábhá gyorsan eső és gyorsan emelkedő részből áll. 105 6. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítás! alakja, két azonos potenciálú felszabadító elektródával iés gyűrűalakú anódával felszerelt, elektronokat ide-odaröpítéssel sokszo- 110 rozó berendezés üzeméhez, amelyre jellemző, hogy az elektronok a tárolás folyamán ütközés nélkül ide-oda repülnék a felszabadító-elektródák között. 7. Berendezés az 1—3. igénypontok bár- 115