120901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes kenőolajok előállítására és feldolgozására
2 120901. savaknak, mint ecetsavnak. propionsavnak,, vajsavnak vagy valeriánsavtnak alifás alkoholokkal;, mint metil-, etill-, propil-, izopropil-, butilr, izobutil- vagy 5 amilalkohollal képezett észtereit. I lasomlóképen különböző észterek keverékeit is alkalmazhatjuk, így pl. oly keveréket, mely magas arányban e ti laoe látót és kisebb arányban az etilalkoholnál magasabbrandű 10 alkoholok ecelésztereiL tartalmazza. Az említett alkoholokat, mint olyanokat is alkáli -mazhal juk, vagy padiig egyszerű vagy kevert étereik alakjában. Alkoholokat és/vagy étereket járulékos oldószer ekként is alkal-15 marhatunk. Az oldatlanul maradt paraífimviaszt és kemény aszfaltot elkülönítjük az oldattól, pl. szűrés vagy centrifugálás útján. Ha kívánatos, az oldatlan részt tovább szétválaszthatjuk összetevőire térío-20 gatának néhányszorosát kitevő mennyiségű cseppfolyósított, közönséges feltételek mellett gáz,alakú szénhidrogénekkel, pl. etánnal, propánnal vagy butániial való kezelés útján, mérsékelten fokozott, pl. 20—80 C° 25 vagy magasabb hőmérsékleten, amely esetben értékes keményaszíallot és értékes paraffinviaszt kapunk a találmány szerinti eljárás melléktermékeiként. Az oldatot, amelyet mechanikus úton megszabadítot-30 tünk az elkülönített kemény aszfalttól és paraífinviasztól, desztillálásnak, ha kívánatos, csökkentett nyomáson való desztillálásnak vetjük alá az oldószer eltávoUítása végett és a visszamaradó olajos ter-35 méket hidrogénező gázokkal, nevezetesen hidrogénnel, vagy elegendő mennyiségű szabad hidrogént tartalmazó gázeleggyél foganatosított kezelésnek vetjük alá. A hidrogénező gázokkal való kezelést rendsze-40 rint 100 és 700 atm. közötti, de egészen 1000 atm.-ig és még nagyobb nyomásokig terjedhető nyomáson és 270 és 480 C° közötti, előnyösen 300 és 430 C° közötti hőmérsé kleteke,n fqganatosítjük, jrj (lid|rogéllez'c, 45 aktivi táísú. különösen erélyesen hidrogénező katalizátorok jelenlétében, pl. oly módon, hogy az említett olajos terméket hidrogénező gázzal együtt a reakcióedónyben helytállóan elrendezett ilyen kataílizálor 50 felett vezetjük el. Ezt a hidrogénező gázokkal foganatosított kezelést célszerűen alacsony hőmérsékletű hidrogéné,zés alakjában végezzük; az említett alacsony hőmérsékletű hidrogénezésnél az aszfaltot 55 vagy aszfaltszerű anyagokat tartalmazó anyagokat, folyékony fázisban, hidrogénező gázokkal kezeljük nagy koncétrációban jelenlévő, jó hidrogénező aktivitású, kénmérgeződéssel szemben ellenálló kataüizátorok jelenlétében, 0,2 és 1,5 kg közötti, célsze- 60 rűen 0,3-tól 0,8 kg-ig terjiedő óránkénti és a reakciótér egy literére számított anyagmennyiség átvezetése (Durchsatz) mellett legalább 50 atm. nyomáson és 270 és 420 C° közötti, célszerűen 400 C alatti hőmér- 65 sékleteken és — legalább a keze l és egyrésze folyamán — 300 és 380 C° közötti hőmérsékleteken, mimellett az említteti munkaifeltételeket úgy hozzuk egymással összr hangba, hogy az aszfaltszerű-anyagtarta- 70 lom, különösen aszíalttartalom, folytonos munkamódnál legalább 90°/o-al csökkenjen és újonnan 5°/o-nál, célszerűen 2,5°/o-nál (a kiindulási anyag karboniumtartalmára vonatkoztatott karboniumként számítva) 75 kevesebb gázhalmazállapotú szénhidrogén és 20«.i-nál kevesebb 350 C° alatt forró termék keletkezzék, ami után erélyesebb reiakciófe'tételeket is alkalmazhatunk; előnyös, ha úgy dolgozunk, hogy a reakció- 80 övön áthaladó anyag hőmérsékletét folyamatosan vagy fokozatokban emeljük. Alkalmas katalizátorok, pl. molibdén, cink és magnézium oxidjainak keverékei, különösen a periódusos rendszer 6. csoportja $5 fémeinek vegyületei, nevezetesen az említett csoport nehézfémeinek szulfidjai, pl. a wolfram vagy molibdén szulfidjai. Ha a kiindulási anyagok nagymennyiségű aszfaltos és/vagy gyantás anyagokat tartalmaz- 90 nak, úgy előnyös a megadott hőmérséklethatárok közölt viszonylag alacsony hőmérsékleteket alkalmazni, pl. 300 és 400 C°, előnyösen 330 és 390 C° közötti hőmérsékíleteket, amint azt fentebb említettük. 95 A reakciófeltételeket, különösen a katalizátor minősége, az üzemhőmérséklet és a reagáló anyagoknak a reakcioedényekjben való tartózkodási ideje tekintetében úgy választjuk meg, hogy a lehető legki- 100 sebb mértékű roncsolás következzék be. A hidrogénező gázokkal való kezelést megkönnyíthetjük, ha a kiindulási anyagokhoz valamely szénhidrogénes liigítószert, különösen hidroaromás szénhidro- 105 géneket, mint pl. tetrahidronaftalin't adunk. Ha kívánatos, a hidrogénezés előtt gyantás anyagokat és lágy aszfaltot el is távolíthatunk a kiindulási anyagokból, az aromás alkatrészek szelektív oldószereivel való no kezelés utján, mint amilyenek pl. a glikol származékai, pl. etilénglikolészterek, ketosavak, fenolok, nilrobenzol, furfurol, fenilhidrazin, csepp folyósított kéndioxid és előnyösen, normális hőmérsékleti és nyomási 115 feltételek mellett gázalakú cseppfollyósítoitt szénhidrogének, pl. etán, bután, propán vagy az említett oldószerek kettejéniak