120891. lajstromszámú szabadalom • Fényelem aluminium hordozóelektródával
Megjelent 1939. évi jún ius hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120891. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — M. 5275. ALAPSZÁM. Fényelem alumínium hordozóelektródával. Allgeraeine Elektricitáts Clesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi június hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 12-ike. Alumíniumnak és egyéb könnyűfémnek és könnyűfémötvözeteknek száraz egyenirányítók és fényelemek hordozóelektródáiként való használata sokáig 5 nehézségekbe ütközött, mert az oxidált fémfelületen igen zavaró záróhstások léptek fel. Ezért ajánlották már, hogy e hibák kiküszöbölésére és kiváló egyenirányító tukj donságokkal ellátott száraz-10 egyenirányítók előállítására az alumínium- vagy egyéb fém oxidrétegét fémek vagy redukáló anyagok atomjaival, gőzeivel vagy ionjaival bombázzák. Eíeket az anyagokat így az oxidfelületbe ágyaz-15 ták, hasonlóar, amint az az alkáliha legén kristályoknak vagy pedig alumíniumoxid kristályoknak megfestésénél történik, rridőn ez utóbbiakat mesterséges rubin előállításakor krómmal kezelik. 20 Kitűnt, hogy ugyané alapelvek alapján előállított fényelemek ugyancsak egészen kiváló fényelektromos tulajdonságokkal rendelkeznek. A találmány olyan fényelem, kiváltképen szelénfényelem, mely-25 nek a félvezető réteghez való alumínium vagy egyéb könnyűfém, illetve könnyűfémötvözet hordozóelektródája van, melyre az a jellemző, hogy a félvezetőt hordozó alapelektróda oxidfelületébe fé-30 meket vagy redukáló gázokat vagy gőzöket ágyazunk be. A rajz a találmány szerinti fényelem kiviteli példáját oldalnézetben vázlatosan mutatja, amelyen a vastagsági mére-35 teket a szemlélhetőség kedvéért erősen túloztuk és torzítottuk. A pl. alumíniumból való (t) hordozóelektróda, (tm) oxidfelületébe bizmutatomok vannak beágyazva. E megfestett felületen, mint hordozófelületen a szelén 40 (s) félvezetőréteg és azon az (sp) záróréteg van. Ez önmagától képződhetik vf gy mesterségesen pl. vékony műgyantaréteg felvitelével állíthatjuk elő. A zárórétegen, ismert módon, a fényáteresztő 45 (g) el'enelektróda, pl. katódporlasztással , felvitt igen vékony anyagréteg van. A (t) hcrdozóelektródával és a (g) ellenelektródával vannak az (ej), illetve (e2 ) csatlakozóvezetékek kapcsolva. 50 A találmány továbbfejlesztéseképen, . a herdozóelektróda oxidfelületébe való beágyazást, célszerűen akként foganatosítjuk, hegy e felületeket a beágyazandó anyrg gőzével, atomjaival vagy ionjaival 55 bombázzuk. Emellett csak oly kevés fémet viszünk fel, hogy látható réteg nem keletkezik. Az alumíniumoxidréteg jó tulfjdonságai megmaradnak, vagyis a szelén vagy egyéb félvezetőnek a tapadó- 60 képessége az alapelektródán megmarad . és egyidejűleg az alumíniumoxidréteg kémiai védőhatása is, mely a szelén vagy egyéb félvezetőnek az alumíniumra való behatását megakadályozza. így kivált- 65 képen elektrolitos jelenségeket, melyek a fényelem instabilitását eredményezhetik, küszöböljük ki. Vastagabb fémbevonatoknál, melyeket többnyire elektrolitos úton állítanak elő, az alumínium 70 teljesen hatástalan marad. Az alapelektródákként itten inkább maga a galvános bevonat hat. Az ekként előállított fémbevonatok az alattuk fekvő oxid-
