120889. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső szekunderemisszióval
2 120S89. elektronoknak a szekunderkatóda felületén való elosztását változtatják. Ezzel a rendszabállyal lényeges előnyöket érhetünk el. Az eddig ismert szekun-5 deremissziós csöveknél a meredekségnél elért nyereség legfeljebb a sziekunderkatódánál adódó áramerősítésnek felelt meg. Ha azonban a vezérlőberendezést a találmány értelmében pl. úgy alakítjuk ki, hogy az a primérelektronokat különböző sze-10 kunderemisszióképességű felületekre tereli, akkor a meredekséget tovább növelhetjük. További célszerű alkalmazása kettős vezérlésű csöveknél lehetséges, amikoris az egyik vezérlést a primérelektronok áram-15 erősségének a szabályozására és a különböző erősítő tényezőjű felületekre való árameloszitást pedig a második vezérlésre haszináljnk. A találmány értelmében az árameloszitást két vagy több anódára is 20 vezérelhetjük. Az áramelosztás változását különbözőképen végezhetjük. A találmányt néhány példa kapcsán közelebbről magyarázzuk meg. 25 Az 1. ábrabeli elrendezésnél a primérelektronsugarakat különböző szekunderemissziókép ességű felületekre irányítjuk. Az (1) jelenti a primérkatódát, (2) és (3) a vezérlőszerveket. A (4) elektródok 30 pozitív potenciálúak. Az (5) és (6) a szekunderkatóda két felületrészét jelenti. Az (5) felületnek a szekunderemisszióképesr sége nagyobb, mint a (6) felületé. Az anódákat (7)-tel jelöltük. Ha a (2) és (3) vezér-85 lőszervek egyenlő potenciálúak, pl. katódpotenciálúak, akkor a primérelektronáram az (5) szekunderkatódarészre esik és ottan nagyszámú szekunderelektronokat létesít. Ezek a (7) anódára repülnek. Ha ekkor a 40 (3) vezérlőelektródát fokozatosan erősebb negatív potenciálra kapcsoljuk, akkor a primérelektronsugár a (6) elektródarészre vándorol. Ekkor a szekunderemisszió és ezzel együtt az anódáram is kisebbé vá-45 lik. Ha a vezérlőszerv emellett még a priméráramot fojtja, akkor az anódáram növelt meredekséggel tűnik el. Ha a priméráramot a tereléssel egyidejűleg nem kívánjuk fojtani, akkor a (2) és (3) vezérlőszer-50 vek számára ellenütemű kapcsolást alkalmazhatunk, vagy pedig & terelőrendszert a priméráram vezérlésére valló szervtől teljesen elkülöníthetjük. A 2. ábra olyan elrendezést mutat, mely-55 nél az elektronátmenet a szekunderkatóda egyik részéről az anódára meg van nehezítve. A (8) segédkatóda az anóda felé van fordítva, a (9) segédkatóda pedig az anódától el van fordítva. Ha a primérelektronáramot a (8) felületre tereljük, akkor a 60 (10) anódán nagy szekunderáramot kapuink, ha pedig a (9) felületre tereljük, akkor az áram lényegesen kisebbé válik. A hatást növelhetjük, ha a (9) felületnek az anódához képest kedvezőtlen helyzetén kívül a 65 szekunderemisszióképességét a (8) felületéhez képest csökkentjük. A szekunderkatóda részletfelületeiről a szekunderelektrouoknak az átmenetét egy vagy több anódához egyszerűen egy vagy több ráccsal is 70 befolyásolhatjuk, melyet az anóda és a szekunderkaitóda között rendeztünk el. A 3. ábra további kivitelt mutat. Ha a (12) rácsot a (11) szekunderkatódával szemben negatív potenciálra hozzuk, ak- 75 kor a szekunderelektronáramot a (13) anóda felé a (14) rácson elnyomjuk, míg a (11)-gyel szemben pozitív potenciál alkalmazásával a (15) anódához menő szekunderelektronáramot növelhetjük. A rácsokra 80 természetesen változó potenciált is kapcsolhatunk. Sokszor kívánatos, hogy meghatározott karakterisztikát kapjunk. Ezt a leírt berendezésekkel különbözőképen érhetjük el. A 85 szekunderemissziós felületet akként munkálhatjuk meg, vagy úgy működtethetjük, hogy a szekunderemisszióképesiség a felületen egy magas értékről alacsonyabb érték felé folyamatosan változzék. A felü- 90 letet úgy is ki alaki thatjiuk, pl. a szélek ferde lemetszésével, vagy pedig megfelelő alakú nyílásokkal, hasítékokkal, hogy az anódáram az elektronsugárnak a felület mentén való elterelésekor a kívánt karak- 95 terisztikának megfelelően változzon. Az eddig leírt példák oly berendezéseket mutatnak, amelyeknél némileg kévévé egyesített primérelektronsugarat harántmezőn át a szekunderelektróda legkedve- 100 zőbb részein át tereljük. Egy további mód, amellyel a szekunderáram erősségét a primérelektronáram elosztásával vezérelhetjük, abban van, hogy a primérelektronok áramsűrűségét a szekunderkatódán változ- 105 tatjuk, amikor a priméráramerősség változatlan lehet. Ha ugyanazon príméráramot a szekunderkatóda kis felületére koncentráljuk, akkor a fokozódó tértöltés folytán az anóda felé haladó szekunderelek- 110 tronáram nő. Ha már most arról gondoskodunk, hogy e kis felület, vegyi tulajdonságai folytán kisebb szekunderemiszfszióképességgel rendelkezzen, akkor a primérelektronsugár alakjának megváltotta- 115 fásával a szekunderáramot igen hatásosan vezérelhetjük. A primérelektronsugár
