120889. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső szekunderemisszióval
JL20889. 3 á rameloszt ás ának megváltoztatására való megfelelő eszközök villamos vagy mágneses elektronlencsék, amelyek primer és szekunderkatóda között vannak elrendezve. A 5 sugárnak a lencsékkel való legélesebb gyüjitése esetén az egész primérelektronáramot kis felületre, célszerűen kis szekunderemisszióképességű felületre egyesítjük. A képpontnak a szekunderkatóda felülete 0 elé vagy mögé helyezésével a priméráram célszerűen nagy szekunderemisszióké pességű nagyobb felületre oszlik szét. Ha a szekunderáramot oly esetben, amikor a képpont a szekundierkatóda felületében 5 fekszik, teljesen el akarjuk tüntetni, akkor a szekunderkatódát furattal vagy hasitékkal láthatjuk el, amelyen át az elektronok áthaladnak. A nyílást célszerűen kalitka gyanánt képezzük ki. 0 A 4. ábráin ily berendezés kiviteli példáját tüntettük fel. A (16) katódáról és a (17) irányító elektróda által előkoncentrált primérelektronsugarat a (18, 19) és (20) elektródákkal jelzett eiektromlen-5 csén át a (21, 22) szekunderelektrodákhioz vezetjük. Optimális gyűjtőhatás esetén az egész primérsugár a (23) nyíláson át a (24) elektródára esik, amely geometriai elrendezése folytán nem juttathat szekunder-0 elektronokat a (25, 26) anódákra. Ebben az esetben az anódáram gyakorlatilag zérussal válik egyenlővé. Ha pl. a (19) lencseelektróda feszültségével a lencse gyujtóponttávolságát megváltoztatjuk, akkor a 5 képpont eltolódik. A primerelektronok most a (21, 22) felületeket érik és ott a (25, 26) anódák felé irányított szekunderáramot váltanak ki. A használt villamos lencséknél niem va) gyünk a Braun-féle csöveknél használatos alakhoz kötve. Oly lencséket is használhatunk, amelynek elektródái hengeres tartókból, rácsdrótból vagy pedig bádogcsíkokból állanak. Az elektronok kévévé egyesítését > hengeres elektródáról kiinduló elektronáram sugárirányú vagy tengelyirányú megosztásával létesíthetjük. A szekunderemissziós felületeket különböző munkaanyagból alakíthatjuk. Anagy-1 emissziójú felületet pl. alkálifőldfémmel vagy alkáliföldoxiddal vonhatjuk be, míg a kisemissziós felület nikkelfelület lehet. A felületek különböző szekunderemisszióit különböző aktiváló kezeléssel is létesíthet-i jük. E célból pl. a felületeket kezelésükkor különböző hőfokra hevítjük, vagy pedig az aktiváló kisülést egy vagy több felütletre korlátozhatjuk. Ha a felülebek különböző emisszióit különböző üzemi hőfokkal kívánjuk elérni, akkor vagy az üzemi 60 felmelegedést használjuk ki akkéint, hogy az egyes felületrészekről a hőelvezetést különösen megkönnyítjük, vagy megnehezítjük, vagy peidig egyes részeket járulékosan fűthetünk. 65 Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisütőedény szekunderemiszszióval, amelynek legalább egy primérkatódája, egy sziekunderkatódája, egy amódája és egy vezérlőberendezése 70 van, azzal jellemezve, hogy egy vagy több szekunderkatódának oly felületei vannak, amelyeknek különböző erős a szekunderemisszióké pességük, vagy pedig az egy vagy több anódához irá- 75 nyúló áramátmenet szempontjából különbözőképen kedvezően vannak elhelyezve és hogy egy vagy több vezérlőberendezés a primérelektronok oly terelőberendezéseként van kialakítva, 80 amely a primérelektronok felütődési pontjait a szekundéremisszAósfelületeken meghatározzák. 2. Az 1. igénypontban védett kisütőedény kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy 85 a szeikunderemissziósfelülietek különböző munkaanyagból vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett kisütőedény kiviteli alakja, melyet különbözőképen aktivált szekunderemisz- 90 sziósMülietek jellemeznek. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypontban védett kisütőedény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy vagy több szekiinderkaitóda akként van kialakíts a és/vagy 95 elrendezve, hogy a szekundjeremiszsziósfelületek üzem közben különböző hőfokúák. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett kisütőedény kiviteli alakja, me- 100 lyet folyamatosan egymásba átmenő, változó szekunderemisszióképességű szekunderemissziósfelületek jellemeznek. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében 105 védett kisütőedény kiviteli alakjia, melyet nem folyamatosan változó szekunderemisszióképességgel ellátott, egymáshoz csatlakozó szekunderemisszióképességű felületek jellemeznek. no 7. Az 1—6. igénypontok bármelyikében védett kisütőedény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szekunderkatódának a primérelektronokat feliogó felülete akkéint van elhatárolva, hogy 115 a primérelektronok elterelése szerint a sziekunderemissziónál a primérelektro-