120889. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső szekunderemisszióval
Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÍIYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 120889. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — 22. 5247. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső szekunderemisszióval. Allgemeine Elektricitáts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi április hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó8-ika. Ismeretes, hogy meghatározott sebességű elektronoknak az a tulajdonságuk, hogy megfelelő anyagokra, mint fémekre, azok oxidjaira vagy egyéb vegyületekre, mint pL 5 alkáliföldfémre vagy ezek oxidjiaira ütközve, szekunderelektronokat váltanak ki. Az elektronok sebességének és a szekunderkatódák e 1 ektródaauy agána k előnyös megválasztásával a szekunderelektronok a 10 primérelektranok számát többszörösen felülmúlhatják. Ismeretesek olyan berendezések, melyek ezt a körülményt áramerősítésre hasznosítjják. Az effajta berendezé1 sek legalább egy elektronokat kibocsátó 15 primérkatódát, egy szekunderkatódát és egy ainódát tartalmaznak. Ez a három elektróda fokozatosan növekvő potenciálra van kapcsolva. Az elektródák megfelelő elrendezésével elérhetjük, hogy a primér-20 katódáról emittált elektronok nagyobb része a szekunderkatóda felé mozog és hogy az e helyen kiváltott szekunderelektronok az anódára repülnek. Alkalmasan megválasztott elektronsebesség mellett minit-25 egy 100—150 voltig a szekunderelektronáram n-szer sokszorosan nagyobb, mint a primer elektronáram. Ha a primérkatóda és a szekunderkatóda között a priméráram erősségét szabályozó vezérlőberein-30 dezést, pl. egy rácsot vagy Wehnelt-hengert is alkalmazunk, akkor ezzel a vezérlőberendezéssel a szekunderáram nagyságát is változtathatjuk, mely állandó gyorsítófeszültség mellett nagyjából arányos a 35 priméráram nagyságával. A cső meredeksége emellett n-szer nagyobb, mint a megfelelő szekunderkatóda nélküli csőnél. Mint már említettük, hatásos áramerősítés elérésére arról kell gondoskodnunk, hogy a prímérelektronok nagy része a 40 szekunderkatódára kerüljön és csupán csak kis részük jusson közvetlenül az anódára. Ha olyan elrendezést használunk1 , mint az ismeretes árnyékolt rácsú erősítő csöveknél, melyeknél két rács és egy bá- 45 dogelektróda hengeresen van egy katóda körül elrendezve, akkor célszerűen a külső bádogeléktródát szeku n d e rka tód a ként és a második rácsot anódaként kapcsoljuk. A priméreléktronok legnagyobb része a rá- 50 csőn áthalad a kívülfekvő szekunder katór dához és a szekunderelektronok innen a rácsanódához jutnák. Ennek az elrendezésnek az a hátránya, hogy a vékony drótú rácsanóda terhelése igen nagy ós ezért igen 55 felhevül, ami a cső terhelhetőségét erősen korlátozza. Szekunderelektroncsöveket úgy is szer- " keszthetjük, hogy az anóda tömör bádog. E csöveknél a primérkatódáról kiinduló 60 elektronokat köralakú, vonalalakú, vagy legyezőalakú keresztmetszetű elektronsugárkévévé egyesítjük és a szekunderkatódához vezetjük- Az anódát e primérelektronsugarakkkal szemben ernyőzzük. E csövek- 65 nél a vezérlőberendezés a primérkatódia közelében van. A találmány hasonló berendezésre vonatkozik. A találmány értelmében a szekunderkatódát különböző helyeken, külön. 70 böző szekunderemisszióképességűvé alakítjuk ki. Ezt eltérő kémiai állapottal, különböző előkezeléssel, különböző hőmérséklettel, más-más alakkal vagy az anódához kér pest egyenlőtlen beállítással és oly vezérlő- 75 szervekkel érhetjük el, melyek a primér-
