120885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hiányzó egyenáramú és kisfrekvenciás alkotók beiktatására villamos változásokba

120885. 3 feszültségnek megfelelően a kijáratná] mutatkoznék, ha az e. á. komponens az (5) erősítőn ugyanakkora erősítéssel jutna át, mint a nagyobb frekvenciájú ltompo-5 nensek. Feltesszük továbbá, hogy vala­mely adott megfigyelt időpontban a jel egyenáramú komponensének értéke ak­kora, hogy a (6) rács feszültségét a föld­höz viszonyítva (V3 ) nagyságúvá teszi. 10 A megfelelő ki járati feszültség ez esetben V ^ V,. V i . Ha a (12, 14) kapcsolókat zárjuk, a (6) rács feszültsége (V3 )-ról (V,)-re válto­zik; a változás tehát (Vj—V3 ) volt. E 15 változás folytán a kijáratnál (Vj—V3 ) V, ^ volt amplitúdójú impulzus keletkezik. Az (5) erősítő kijárati csövén áthaladó áramimpulzus, mely a bejárati potenciál változása folytán lép fel, a (10) konden-20 zátor baloldali lemezének potenciálját (Vi—V.) y5 volttal megváltoztatja. Eb­ben az időpontban azonban a (14) kap­csoló is zárva van és a (2) kapcsok közti feszültséget (V2 ) a (13) telep szabja meg. 25 A (10) kondenzátor jobboldali lemezé­nek potenciálja ekkor a földhöz viszo­nyítva (V,) volt. Ha a (12, 14) kapcsoló­kat nyitjuk, a (10) kondenzátor töltése a (2) kapcsoknál V2 —(V,—'V,)V3 . Vo 1 30 . e. á. potenciálkülönbséget létesít, mely a bejárati (V3 ) komponensnek meg­felelő kívánt kijárati e. á. komponens. A (10) kondenzátor és a (2) kijárati kap­csokhoz tartozó áramkör időállandóját 35 természetesen elegendő nagyra vesszük ahhoz, hogy a (10) kondenzátor töltésé­ben csak kicsiny változás menjen végbe a (12, 14) kapcsolók egymást követő zárásai közti időközökben. A (2) kapcso­ló kat előnyösen további elektroncső ve­zérlő rácsához és katódjához vagy más­efféléhez kötjük, mely esel ben a (2) kap­csokat lényegileg nyitott áramkörűnek tekinthetjük. 45 Ha a két kapcsoló egyidejű nyitását és zárását nem lehet megvalósítani, akkor biztosítjuk azt, hogy a (12) kapcsoló köz­vetlenül a (14) kapcsoló előtt zárjon és közvetlenül a (14) kapcsoló után nyisson. 50 A kapcsolók zárási időszakai nagyobbra kell venni az (5) erősítővel közvetített legnagyobb frekvencia reciprok értéké­nél, hogy a kijárati jel minden zárási időszak alatt felvehesse a helyes értéket. Az 1. ábrabeli (13) telepet csak a le- 55 irás megkönnyítésére tüntettük fel, de azt, amint az alábbiakban kimutatjuk, el is hagyhatjuk. E telep (V2 ) potenciált létesíthet, mint a megadott példában, de épúgy bármely más alkalmas potenciált 60 is. Ha a (13) telepet elhagyjuk, akkor a (14) kapcsoló alsó kapcsát földelni kell. Bármekkora potenciálja van a (13) telep­nek (a potenciál negatív, zérus vagy po­zitív lehet), a (2) kapcsoknál e. á. kom- 65 ponens jelenik meg, vagyis a zérus vonal vándorlását kiküszöböltük. Ha a telep potenciálja (V2 ), akkor a kijárati jelek pontosan a földhöz, mint alappotenciál­hoz viszonylanak. Gyakran megtörtén- 70 hetik, hogy nem ezt az állapotot tartjuk kívánatosnak. így pl. ha a jelek a felső (2) kapocsnál pozitív irányba mutatnak és ha e kapcsot földelt katódú cső rácsá­hoz akarjuk kötni, akkor a csőben rács- 75 áram folyik és torzulás jöhet létre, ha csak a felső (2) kapcsot a földhöz viszo­nyítva negatívabb értéken nem tartjuk, mint amilyen a csúcs jel amplitúdója. A jeleket azért a földhöz képest annyi- 80 vaí negatívabb alappotenciálhoz kell vi­szonyítani, hogy a felső (2) kapocs sohase váljék pozitívvá. E kellő alappotenciált megkapjuk, ha a (13) telepet úgy kötjük be, hogy a kívánt negatív potenciált 85 adja. Az 1. ábra szerinti bejárati kört, mely a (3, 4) ellenállásokat, a (11) telepet és a (12) kapcsolót tartalmazza, ugyancsak ; csupán magyarázat kedvéért választót- 90 tuk. Számos esetben a (12) kapcsoló sze­repét már az a forrás betölti, amely a jeleket az (1) kapcsokhoz küldi. így pl. fekete részeket is feltüntető kép pásztá­zása időszakonként feketének megfelelő 95 amplitúdójú jeleket eredményez. Ezeket a fekete jeleket használhatjuk fel be­járati alapérték-időszakok gyanánt.Egyes pásztázó rendszereknél az egymást kö­vető vonalak és keretek közti jelek vala- 100 mely abszolút képvilágossági értéket kép­viselhetnek. Ezek az időszakok tehát be­járati alappotenciál-időszakokat adnak. Mindaddig, amíg a kijárati stabilizáló szerkezet olyan, hogy alkalmas pillana- 105 tokban vezetővé válik, az 1. ábrával kapcsolatban leírt eljárást e. á. kompo­nens előállítására vagy visszaállítására használhatjuk. Az ismertetett elrendezés távolbalátás- 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom