120836. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó zsámollyal kormányozott járműveken keréklökéseknek a kocsirúdra való átvitele megakadályozására

2 130836. 9. ós 10. ábráik ugyanezt a kocsit különbözői rúdállásokkal tüntetik fel. A 11. és 12. ábrák nagyobb léptékben oly kiviteli alakot mutatnak, mely a talál-5 mány szerinti berendezésnek míár meglévő kocsikba való beszerelésére kiválóan alkalmas. A kocsi (1) dobogója, a liátsó (3) kerekek (2) tengelyét hordja. A koesi elején, az Í0 1—10. ábrákban feltüntetett összes kiviteli alakoknál, a(z (1) dobogóval a (4) tányér van mereven összekötve, mely a mellső (7, 8) kerekek (6) tengelyén átmenő (5) középcsapot hordja. Az utóbb említett 15 kiviteli alakoknál a (6) tengelyhez a (9) lemez van erősítve, mely a keréklökéseknek a (10) kocsirúdra való átvitelét megakadályozó berendezést hordja. Az 1—3. ábrák szerinti kivitelnél, a (11) 20 csap körül kilendíthető (10) rúd hátsó végén egy harántrész van, melyhez két (12, 13) kötéldarabbal a (14) rugó hatása alatt álló (15) féktuskó van hozzákapcsolva. Egyenesirányú haladásnál vagy a kocsi-25 rúd minden oly állásánál, melynél ezen rúd hossztengelyére merőleges erők nem fejtetnek M, a (15) féktuskó a (4) tányér területéhez szorul és a (9) lemezt súrlódási kapcsolás révén mozdulatlan összekötte-30 tésben tartja a (4) tányérral, illetve az (1) dobogóval. Ha (10) rúd ily állásánál a kerekek egyike, pl. a (7) kerék valamely talajakadályba ütközik, akkor ezen keréknek méig hirtelen lefékezésénél sem fog 85 lökés vagy ütés a kocsirúdra átvívődni, minthogy a (15) féktuskó (9) lemezt a (10) rúddal együtt a tulajdonképpeni kocsihoz viszonyítva mozdulatlanul tartja. Amikor a kocsival a haladási irányhoz 40 viszonyítva, pl. balra történik kanyarodás, akkor a befogott állat vagy a vontató gép vagy a kocsit húzó személy a (10) rúdra merőleges, vagyis a 3. ábrába berajzolt irányban, ható erőt fejt ki. Ek-45 kor a (10) rúdon lévő hiarámtrészek jobboldali vége az (5) csaptól távolodik, a (12) kötéldarab megfeszül és ezáltal a (15) féktuskó a (4) tányért szabaddá teszi, miközben a (13) kötéldarab meglazul. Ekkor a 50 (9) lemez a (4) tányérhoz viszonyítva elmozdulhat és mindaddig megmarad ebben az állapotban, amíg az említett nyíl irányában erő hat a, kocsirúdra. A. leint berendezésnek az, az előnye, hogy 55 egyenes haladásnál a kerekekről semmiféle lökés nem vihető át kocsirúdra, de viszont annyiban hátrányos, hogy amikor a 3. ábra szerinti helyzetnél a (7) kerék akadályba ütközik, a (6) tengely a nyíl irányában ható erőtől származó elforgás- 60 sal ellenkező irányi' forgatást nyer és ezáltal a (10) rudat lökés érheti. Az ilyen lökés, mely azonnal megszűnik, mihelyt a (9) lemez visszafordiulása folytán a (12) köt él diairab meglazul és a (15) féktuskó is- 65 mét a (4) tányérhoz f ekszik, pl. akkor következik be, ha a kocsirudat a lökés közben, ill. következtéiben teljesen eleresztjük, vagy a rúdkimozdulásnak utánaengedünk. A 4—10. áíbráfc szerinti kivitelnél ezen 70 utóibb említett hátrány is meg van szüntetve. A (10) rúd a. (9) lemezen a (16) csap segélyével kilendithetően van ágyazva és a (17) féktuskótól lefelé nyúlói (18) csapot 75 vesz fel, mely a (9) lemeznek egy ihoszszúkás lyukán megy át. Maga a féktuskó a (9) lemezen lévő (19) csapon kilendíthetően van ágyazva. Amikor a (10) rúdra. pl. az, (5) ábra sze- 80 rinti helyzetnél, vagyis az egyenes haladásnál, oldalas vonó erők nem hatnak, a (17) féktuskónak hátsó éle bizonyos távolságban van a (4) tányér kerületétől. Amikor a kocsi balrakanyarodásánál a 85 (10) rúdra az (A) nyíl irányéiban erő hat, a (10) rúd a (17) féktuskó (18) csapját magával meneszti, a féktuskót saját (18) csapja körül kilendíti és így a féktuskónak hátsó jobboldali (a) élét érintkezésbe 90 hozza a (4) tányérral. Ekkor az (a) él ós a (4) tányér közötti súrlódási komponens oly irányú, hogy a,z (a) él a (4) tányér kerületén tovacsúszik anélkül, hogy a (16) csapon ágyazott (10) rúdnak a (4) tányér- 95 hoz viszonyított kilendítését megakadályozná. Ha a kocsirúdra az (a) nyíl irányával ellenkező irányú erő hat, alkkor a (17) féktuskónak hátsó baloldali (b) éle fekszik a 100 (4) tányér kerületéhez. A kocsi tehát a rúd útján mindkét oldal felé épúgy kormányozható, mint a rendes forgózsámolyos kocsi. Ha az egyenes irányú [haladásnál pl. a lOá (8) kerék a 7. ábrán feltüntetett módon a ' (20) kőbe ütközik, akkor a szokásos forgózsámolyos kocsinál a (10) rúd lökésszerűen balra kilendülne, de ez a kilendülés nem okoz ütést a kocsirúdra, mert a kocsirúdon 110 átmenő (18) csap a (9) lemez, hosszúkás (21) lyukában csúszik ós ennek következtéiben a (17) féktuskó annyira kilendül,