120758. lajstromszámú szabadalom • Szitálási eljárás és ehhez való ütközőszitaberendezés

-i 130758. szitáló eljárás példakénli foganatosítás! alakjait szemlélteik Az 1., 2. és 3. ábrák a függőleges, míg a 4., 5. és 6. ábrák a vízszintes irányban fi -működő berendezések elrendezését mutatják. Az 1—3. ábrákon az egy csoporttá egyesített három kellős (1) szifaszekrényt, hosszirányban az alacsonyabb (2) oldal-10 falak és a magasabb (3) oldalfalak, valaiminl a két-két egyenlő felületű (4) homlokfalak határolják, mely utóbbiakon a szitálandó anyagot bebocsájló (5) és kibocsájló (6) nyílások vannak. Az erősebben 15 lejtős fedcszila (7)-tel. a kevésbé lejtős fenékszila (8)-cal van jelölve. Annak okát, hogy miért van a két szila rézsútosan elrendezve. későbbiekben le fogjuk írni. A három szitaszekrény a (9) keretben 20 egy csoporttá van egyesítve, melyei két tengely hord és mely függőleges irányú lengő mozgási végez. A szitálandó anyag a bebocsájló (11) ráncos tömlőtől a (12) vezető csatornán 25 át a legfelső szilaszekrénybe, innen a (13) külsőlerelőkön ál. a középső és ebből az alsó szitaszekrénybe kerül, ahonnan a (14) levezető csatornán át a (15) kiömlőcsőbe halad. 30 A (16) vezető- és széllemezekel azért alkalmazzuk, hogy a felső fenékszitákbői kihulló finom szemcséket eltereljük és az alattuk levő fedőszitáktól távoltarisuk, továbbá a fedősziták állal kiválasztott finom 35 szemcséket a szekrény belsejéből kilépő légáramlat révén a fedőszitákról eltereljük. A szitálandó anyagnak a bebocsájlástól a kihullásig való továbbítására minden egyes szitaszekrény.ben több helytálló vc.gy 40 pedig beállítható háromélű (17) léc van elrendezve (2. és 3. ábra), melyek rézsútos felületei a szitálandó anyagot szükség szerint nagyobb vagy kisebb sebességgel terelik a kibocsájló (6) nyílások felé (1. 45 és 2. ábra). A 4., 5. és 6. ábrákon szemléltetett vízszintes elrendezéseknél (18) a különböző magasságú szekrényrekeszekel, (19) a harántfalakat és (20) az összes rekeszek kö-50 'Zös oldalfalait jelölik, melyekben a bebocsájló (21) és kibocsájló (22) nyílások vannak kialakítva. A szitaszekrények két egymással szemben levő és a működési irányra nierő-55 leges hosszirányú oldalain kél közel függőileges (23) szita van kifeszítve. A szekrénycsoportot két oly (24) tengely hordja, melyeket egy azonos forgást végző íorgatlyúpár vízszintes irányban lenget. 60 Az anyag a (25) lebocsájtó tömlőn, a (26) csatornán ál a legfelső szitaszekrénybe jut, majd a (27) terelőcsatornákon ál a további szekrényekbe kerül és a (28) kibocsájtóból a kiereszlőként alkalmazott 65 (29) levezető tömlőbe halad. A szekrényben történő harántirányú továbbítást több helytálló vagy beállítható módon elrendezett háromélű (30) léc segíti elő ('5. és 6. ábra). 70 Az 1., 2. és 3. ábrákon látható függőileges lengőrendszerű berendezésnél a szitálás folyamata, kísérletek alapján csupán akkor történik, amikor az egyenletesen bevezetett szitálandó anyag" 2 cm-nél 75 nagyobb rétegvastagságú és addig folytatódik, míg a rétegvastagság egyenlő a fél szilaszekrénymagassággal, majd afölött isméi csökken. Abból a célból, hogy az alsó szekrényeknél a szükséges rétegvastagság 80 •got megtartsuk, a szitafel ül eteket a kibocsájló nyílás felé mindinkább kisebbre választjuk. A (7) fedó'sziták rézsútos elrendezésük révén a légáram által visszahagyott kihulló finom szenacisék elvezetésének' meg- 85 könnyítésére valók. Abból acélból, hogy a szitálandó anyag közel egyenlő rélegmagasságban elosztva maradjon, mindegyik szilaszekrény (7) és (8) szitafelületei a vízszinteshez és egymáshoz viszonyítva úgy 90 lejtenek, hogy a rézsútos lökőhatás folytán a nehézség hatását kiküszöböljük. Ennek magyarázatául megjegyezzük, hogy két l'erde, azonban egymással párhuzamos szitafelület közötti szitálandó 95 anyag az alsó szita lejtős sarkában gyűl össze, illetve halmozódik fel, míg a szitának magasabban fekvő részeit az anyag nem tölti ki. Ha ezt megakadályozni kívánjuk, akkor azokat nem párhuzamosan 100 kell elrendezni, hanem a két sziLafelületnek egymással bezárt szögét úgy kell megállapítani, hogy ily módon a szitafelületek között oda-vissza verődő anyag a szitafelületeken egyenletesen helyezkedjék el, 105 vagyis a szitafelületek egymáshoz viszonyított l'erde elrendezésével a szitálandó anyag eloszlását befolyásoló nehézségi erő liatását kiegyenlítjük. Az 1. ábrán látható (16) vezetőlemei- 110 zek a felső lapjukon a finom szemcséknek felülről való lecsúszását és egyidejűleg a légáram által hordott, átszitált finom szemcséknek a felső (8) fcnékszitáktól való elterelését eredményezik, a,z alsó lapjuk ré- 115 vén pedig az átszitált finom szemcséknek