120716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzinszénhidrogének előállítására
Megjelent 1939. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ® SZABADALMI BÍRÓSÁG §3 SZABADALMI LEIRAS 120716. SZÁM. IVh 1 ., (Xl/b.) OSZTÁLY. — M. 11173. ALAPSZÁM. Eljárás benzinszénhidrogének előállítására. Metallg-esellschaft Aktiengesellschaft cég-, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1937. évi november hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 2-ika. Ismeretesek már olyan eljárások, lásd pl. a 481.337. sz. német szabadalmai, melyekkel szénoxidot és hidrogént tartalmazó gázokból a légköritől csak jelentéktelenül 5 eltérő nyomáson és a kizárólag metán képezéséhez szükségeltnél alacsonyabb hőmérsékeken katalizátorok alkalmazása mellett magasabb paraffin- és olefin-szénhidrogéneket lehet termeim. 10 Az ilyen munkamódoknak az a hátránya, hogy igen nagyméretű berendezést igényelnek, mert a tekintetbejövő reakciók sebessége nagyon csiekély. Már megkísérelték a reakciónak nagyobb, pl. 5—10 15 atm. nyomáson való foganatosítását, ilyenkor azonban olyan sok magas forrpontú, a katalizátormassza pórusait eltömő termék keletkezett, hogy a kointaktusm assza csakhamar hasznavehetetlenné vált. Ilyen 20 kísérleteket ismertet pl. a «B;re:nnstoff-Chömie» 1930. évfolyama. Ha a reakcióhőmérséket fokozzuk, a komtaktusmassza hoszszabb ideig marad ugyan hatékony, de hátrányos vízolidható termékek, különösen 25 alkoholok és savak képződnek, melyek a berendezést tönkreteszik és az egész eljárás használhatóságát kétségessé teszik. Ügy találtuk, hogy a benzinszintézist igen jól lehet magasabb (2 atm. fölötti) 30 nyomásokon elvégezni, ha a szintézisgázt, melynek elméleti összetétele CO : H2 = 1: 2 igen erősen hígított állapotban alkalmazzuk. Higítószerkérut a legtöbb ipari éghető vagy közömbös gázit vagy gőzt használr 85 hatjuk. Különösen célszerű olyan higítógázokat vagy gőzöket használni, melyeket a véggázból a szokott technikai módokon könnyen lehet kiválasztani, melyek tehát nem terhelik túlságosan a kontaktustér mögé kapcsolt és a reakció főtérmékeinek elkülönítésére szánt berendezéseket. Ilyen anyagok pl. a C02 , Ha 0, alkoholok, magasabb szénhidrogének, stb. Célszerűen használhatunk továbhá a hígításra olyan anyagokat, melyek a szintézis 45 közben kevésbé kívánatos melléktermékként keletkeznek, mint pl. CH4 , C02 , stb. Ilyen módon a keverési arány szerint nemcsak a szintézisnek fokozott nyomáson való foganatosíthatóságát tesszük le- 50 het.ővé, hanem bizonyos mérvig a reakciómenetet is befolyásolhatjuk. Ha pl. a szintézisgázhoz benzingőzöket keverünk, a reakciót a fokozott olajtermelés irányába terelhetjük. Emellett a benzingőzöknek a 55 szintéziisgázhoz adagolása a kontaktus maszsza élettartamát is megnyújtja, mert a reakció közben a benzin a kontáktusmaszszából a massza hatékonyságát csökkentő magasi forrpontú termékeket úgyszólván 60 önműködően extrahálja. Az új: eljárás: különösen olyankor igen előnyös:, amikor a sziintézásgáz átalakításakor keletkezett és a reakció főtermékektől •többé-kevésbé megszabadított véggázt to- 65 vábbi ipari célra, pl. világító gázként, vagy újabb .szintézisgáz létesítésénél akarjuk értékesíteni. Ez utóbbi esetben a véggázt és esetleg még egyéb alkatrészt mint higítószert keverjük a kontaktuskemencébe 70 vezetendő frissgázhoz. Ilyen esetekben tehát egyrészt megjavítjuk a kontaktuskemence reakciómenetét, másrészt jól hasznosítható véggázt termelünk. Általában az tűnt ki, hogy a sima reák- 75 ciómenet érdekében kívánatos járulékos
