120716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzinszénhidrogének előállítására
2 120716. vagy hígító gázok vagy gőzök mennyisége annál nagyobb lehet, mennél nagyobb az üzemnyomás. Á túlnyomáson végzett szintézisnél a gáz,hígításnak, feltűnően kedvező 5 hatása nem volt előre látható, mert a normális nyomáson végzett szintézisnél a tulajdonképeni szintézisgázl lehetőleg töményen. alkalmazták, mert normális nyomáson a gáz hígítása az irodalom több 10 helye szerint a folyékony termékek hozadékát lényegesen csökkenti. A találmány szerinti eljárást normális nyomáson dolgozó teleppel kapcsolatban is alkalmazhatjuk oly módon, liogy a nor-15 mális nyomású sziutézisfokozatnak a főtermékektől, megszabadított s aránylag már kevés változatlan szintézisgázl tartalmazó véggázait komprimáljuk és nvomásszintézisnek vetjük alá. A hozadék sok-20 kai jobb lesz. mint ha a híg véggázt a íőtermékek kiválasztása után az eddig .szokott módon második normális szintézisnek vetnők alá. A találmány szerinti elvet úgy is nieg-25 valósíthatjuk, hogy a véggázt vagy egy részét a íőtermékek kiválasztása nélkül vagy ez után. kórjára tban visszavezetjük. A l'riss gázt a körjáralgáz,lioz a kemencébe lépte előtt keverhetjük, de célszerűbb a 30 friss gázt csak a kemence közepe táján vagy több reakciókörzetre elosztva bekeverni. Ilyen módon egyenletesebben osztjuk el a kemencében a reakciót, mely egyébként túlnyomórészt a kemence gáz-35 belépési oldalán zajlana le. ami túlhevülésre s nemkívánatos termékek fokozottabb képződésére adhat alkalmat. Szabadalmi igéi\ijpontok: 1. Eljárás magasabb paraffin- és olcfin-40 szénhidrogének előállítására szénoxidot és hidrogént tartalmazó gázokból katalizátorokkal, a kizárólag metán termeléséhez szükségesnél alacsonyabb liőmérsékeii és 2 atm. fölötti nyomáson, 45 melyet az jellemez, hogy olyan szintézisgázl alkalmazunk, mely tetemes mennyiségű, főleg higílószerként liató gázokat vagy gőzöket tartalmaz, mimelle tt célszerűen e higílőszerek nieny-50 nyisége .annál nagyobb, miinél nagyobb a nyomás. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a szintézisgáz hígítására olyan gőzöket vagy gázokat, 55 pl- C03 , CH4 , stb. használunk, melyek normálisan a szintézis folyamán kevésbé kívánatos melléktermékként keletkeznek. 3. Az 1. vagy 2. .alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a szín- 60 tézisgáz higílására olyan gázokat vagy gőzöket használunk: melyek a véggázból a szokásos, 'technikai eszközökkel könnyen eltávolíthatók, pl. C02 , Ha O alkoholok, magasabb szénhidrogének. 65 4. Az 1—3. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a szintézisgáz higílására olyan gázokat vagy gőzöket használunk, melyek a reakciófőtermékektől. mentesílelt. véggáz további ipari 70 felhasználhatóságát vagv értékéi növelik. 5. Az 1—4. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a szintézisgáz hígítására olyan gázokat vagy gőzöket 75 használunk, melyek a reakcióiőtermékektől mentesített véggázt világítógázként, vagy szintézisgáz-,adalékként való felhasználásra alkalmassá teszik. 6. Az 1—5. alatti eljárás kiviteli módja, 80 melyet az jellemez, hogy normális nyomáson foganatosított szintézis véggázát — célszerűen a reakciótermékek vagy egy részük eltávolítása után — komprimáljuk és fokozott nyomású szinté- 85 zis-kemencébe vezetjük. 7. Az 1—6. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez,, liogy a véggázt vagy egy részét a reakció főlermékek teljes vagy részleges eltávolítása után 90 kórjára tban keringetjük s az 1—6. alatt szándékolt hatást magában az eljárásban a közömbös gázok, ill. reakciólermékek felszaporodásával idézzük elő, melyekhez aránylag nagy százalékú 95 szintézisgázt keverhetünk. 8. Az 1—7. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a keringetett gázhoz a friss nagj-százalékú szintézisgázt nem a kontaktuskemencébe lépte 100 előtt, lianem csak abban, annak egy vagy több helyén egyenlő vagy különböző részmennyiségekben keverjük. 9. Az 1—8. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, liogy a hőmérséket 105 a kontaktusmassza körüli gáz tényleges összetételéhez, ill. a benne lévő elméletileg tiszta szintézisgáz parciális nyomásának megfelelően úgy választjuk meg, liogy a hőmérséket alacsonyabban no tartjuk ott, ahol a reakciógáz aránylag tömény és magasabban ott. ahol a reakciógáz aránylag hígabb. Pallas nyomda, Budapest.
