120678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rolyékony szénhidrogének előállítására

4 12U67S. rinti mérséklését olyan katalizálormasszával is elérjük, mely aránylag csak kevés hatékony fémet tartalmaz. Igv pl. légköri nyomáson végzett szintézisnél olyan masz-5 sza (1., 2. példa) használatos- mely öntött literenként 300 g súlyú és 100 g kobaltot tartalmaz, mimellett súly szerint a fémkobalt 33».o-ol tesz ki. A találmány szerint, ha pl. 3 atm. nyomáson dolgozunk, 10 öntölt literenként csak 20—50 g, 10 alm. esetén csak 5—25 g, 100 atm. esel én csak 0.5-10 g aktív fémet tartalmazó kontaktus m a s s zá L használunk. A katalizálormassza hatékony anyagtar-15 talinának megválasztásánál nem csak az üzemnyomást, hanem a feldolgozandó gáz összetételéi is tekintetbe vesszük. Ha pS. a gáz tömény, vagyis sok szénoxidot és hidrogént tartalmaz, szegényebb masszái ha&z-20 nálunk, ha ellenben a gáz erősen hígított, dúsabb masszái, pl. akár a Fischer-Tropsch szintézis normális kontaktusraasszáit használhatjuk. A találmány szerinti eljárást lőbb-foko-25 zalos üzemben is alkalmazhatjuk, akár egyforma, akár különböző nyomási tartunk fenn az egyes fokozatokban. Ha minden fokozatban egyforma nyomáson dolgozunk, a későbbi fokozatban célszerűen kissé <lú-80 sabb masszái használunk, mini az előzőben. Igy pl. az egyes, fokozatokban használt masszák összetételét úgy szabjuk meg, hogy az egyes fokozatokban a massza hal év konysága annál nagyobb legyen, mennél 35 csökkeiitebb a rajta áthaladt) reakciógázi szénoxid- és h idrogénlar i alm a. Megfelelő módon vehetjük tekintetbe az egyes fokozatokon alkalmazóit üzemnyomást is, ámbár ilyen esetben gyakran ajánlatos min-40 den fokozatban kb. egyenlő hatékonyságú koiitaktusmasszál használni. Ha a löbbi'okozatos üzem első fokozatában légkör; nyomást láriunk fenn, akkor ill természetesen az eddig szokásos módon dolgozhatunk. 45 A találmány szerinli kis fémtarialmú friss kontaktusmasszák helyett nagyobb fémtartalmú, de üzembeii liasználatuk folytán legyengült olyan masszákat is alkalmazhatunk, melyek légköri nyomáson kb. 50 csak akkora hozadékot létesítenének, mint a kis fémtartalmú friss kontaktusmasszák. Szándékosan rontott hatékonyságú, a légköri nyomáson gazdaságtalan eredményre vezető masszákat is használhatunk. Meg-55 lepő, hogy az ilyen és hasonló masszák nyomásszintézisben, feltűnőién jó hatékonyságúak. Amíg pl. a Fischer-szintézisnél használatos kb. légköri nyomáson, hőmérséken és reagáló-gázsebességgel vezeteti üzemben 60 már alkalmatlannak és hasznavehetetlennek tekintellék az olyan konlaktusmasszáf. mely a szokásos kb. 80-9()»«> CO - 2 H,taiialrnú ipari friss gázból csak 70—80 g folyós terméket szolgáltatóit, addig az ilyen •»."> konlaklusmass/.ák a nyomásszintézisnél kitűnően beváltak. Igv pl. egy légköri nyomásion 70 g hozadéki! koniaklusmassza 2 atm. nyomáson 85 g hozadékot szolgállat. A találmány szerinti friss, de kis aktívfém- 70 tartalmú masszák egyébként optimális feltételek mellel!, de légköri nyomáson szintén csak 70 g vagy kevesebb folyékony termékei képeznek. Fokozott nyomás esetén még olyan masszákat is előnyösen 75 haszna ihatunk, melyek légköri nyomáson és egyébként optimális körülmények közöli csak 40 g és kevesebb folyós terméket létesítenek. Az ilyen massza pl. 10 alm. nyomáson hosszú élettartam mellett 80 g 80 és több hozadék;)! ad. Ha az üzemben egymás mögött vagy után többféle kalalizálormasszál alkalmazunk, akkor azokon a helyeken, amelyeken legutoljára áramlik ál a re akciógáz, — 85 melynek (CO ; 2 11 s

)-larlalma ill már csekély - nagy hatékonyságú kontaktusmasszát használhatunk. így pl. az utolsó rétegeidjen vagy az utolsó reakciólerekben önlöíi literenként akár 80 g aktív fémet 90 tartalmazó koniaklusmas.szál is alkalmazhatunk. Az egymás utáni üzemszakaszokban használí különböző konlaktusmasszák hatékonyságait megválaszthatjuk úgy is, hogy 95 az egyes rétegekben vagy rétegcsoportokban vagy reakciólerekben konlaktusmaszsza-léregységen ként a reagáló gázok egyenlő mennyiségei alakíttassanak át. A katalizátor csökkenteti hatékonysága 100 mellel! vagy e helyeit a találmány értelmében gázhigílásl alkalmazhatunk, vagyis a feldolgozásra kerülő gáz közömbös gáztar l alm át a szokott mérven túl 20 és több o'o-ranövelhetjük, l(K)»u-os CO — 2 Ha

105 keverékhez képest 20 és 40% X.CIL vagy C0:,-vel hígított gázokkal már korábban végezlek kísérleteket (Jouni. of the Soc. of Chem. Ind. Janan. Yol. 37. 11. 704- 716 lap ií. . Ezeknél a tiszta tto gáz köbméterére átszámított folyékony lermékbozadék nem érte el a szakásos tömény gázzal eiérhető hozadékot, de sőt megáll api tolták, hogy a hígítás a benzinszinlézisre határozottan hátrányos hatásíi. 115 Ezzel szemben megállapítottuk, hogy ha fokozolt. 2 atm.-nál nagyobb nyomásom és kellő hőmérséken dolgozunk és a szo-