120678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rolyékony szénhidrogének előállítására
120678. 5 kásosnál több, pl. 20%-nál több közömbös alkatrészt tartalmazó gázt vetünk alá a szintézisnek, ugyaniolyan jó, sőt jobb eredményeket érhetünk el, mint a rendes 5 Fischer-Tropsch szintézissel. Mennél hígabb a feldolgozandó gáz, annál nagyobb nyomást, ill. nagyobb nyomáson hígabb gázt célszerű alkalmazni. A találmány értelmében hígított gázt pl. io legegyszerűbben úgy kapunk, hogy egy pl. kb. 12o/o közömbös részt tartalmazó közönséges szintézisgázt a Fischer-Tropsch szintézis szerint az ismert katalizátorokkal (1. pl. fiBrennstoffchemies 1932, 4. füzet, 61 (5 és köv. 1.) alakítunk át. Az itt kapott véggáz a képződött főtermékck vagy egv részük leválasztása után a CO és H2 tartalom tekintetében a kezdő gázhoz képest hígabb. Ezt a gázt mármost a találmány 20 értelmében komprimáljuk és egy másik kontaktuskemencében e fokozott nyomáson tovább alakítjuk át, akár pl. ugyanolyan ismert katalizátormasszával (pl. 33o/ 0 CO, öo/o ThO:2 , 610/0 kovaföld). 25 Híg kezdőgázként célszerűen használhatjuk a metanolszintézis véggázát is, mely CO-t, H-t, C02 -t, OH4 -et és N-t tartalmaz és már a metanolszintézis nagy nyomásán (100 atm.) van. A találmány szerint .'í0 tehát a 250° fölötti hőfokon és * 100 -200 atm. nyomáson végzett ismert metanolszintézis után túlnyomáson és 300° alatti célszerűen 180—260°-nyi hőfokon dolgozó benzinszintézist hajthatunk végre. 35 így pl. a 200 atm-ás metanolszintézis véggázát, mely szénsav és nitrogén mellett kb. 15—25o;o CO-t 10—20o/o H,-t és 20—30% CH-t tartalmaz, munka vagy hideg termelése közben a benzinszintézishez 40 kívánt pl. 20 atm. nyomásra expandáltaljuk. A hideg gázt a metanolszintézis reakciómelegével a benzinszintézishez kívánt hőfokra felhevítjük és a benzin-kontaktusmedencében vezetjük. Az itt kapott 4-5 véggázt a reakciófőtermékektől és célszerűen a szénsavtól is megszabadítjuk, miáltal a CO és 112 parciális nyomását megint növeljük. Ezt a gázt vagy egy részét mármost visszakeringethetjük a benzin-50 kontaktustérbe lépő frissgázhoz, vagy egy második kontaktus térben újabb azonos szintézisnek vethetjük alá. Ügy is eljárhatunk, hogy a keringetett gázt a kontaktuskemence elején, a friss gázt 55 ellenben annak közepetáján, vagy több reakciózónára elosztva vezetjük be. Ezáltal igen egyenletesein oszlik el a reakció a kemencében. A keringetett véggáz többszöri keringetés után még mindig tartalmaz kb. 10% >0 CO-t és 20% H,.-t; ha ezt a 30",. -os szintézisgázt egy további, keringetés nélküli kontaktuskemencébe vezetjük, köbméterenként még 30—40 g magasabb szénhidrogént termelhetünk ki belőle. Ha ebben 65 a kemencében is keringetnők a kilépő véggázt, legfeljebb 20% lenne a hozadék és az üzem költségesebb lenne. Általában a második üzemfokozatban — tekintettel arra, hogy az első fokozatból kilépő s a 70 másodikban tovább feldolgozandó véggáz már csak kevés szintézisgázt tartalmaz — kisebb reagáló-gázsebességgel és/vagy magasabb hőmérséken és/vagy még fokozottabb nyomással és hatékonyabb (friss vagy 75 töményebb; kontaktusmasszával dolgozunk. Az első, keringetéssel dolgozó kemencébe vagy kemencecsoportba táplált gáz CO : H j viszonyát 1 : 2 értéken tarthat- 80 julc, de előinyösebb szénoxiddúsabb gázt használni, mert ez egyrészt kopogásgállóbb főtermékeket szolgáltat, másrészt a kontaktusmassza élettartamát is meghosszabbítja. Ez esetben természetesen a véggáz 85 is szénoxid-dúsabb lesz; minthogy ez a gáz a további feldolgozásra elégtelen II-t tartalmaz, célszerű azt a második — keringetés nélküli — kemencébe vagy kemencecsoportba való bevezetése előtt pl. 90 H hozzákeverésével feljavítani. A kétfokozatos üzemel nem csak egymás mögé kapcsolt több kemencében, hanem egy kemencében is foganatosíthatjuk, úgyhogy a keringetést csak a ke- 95 mence hosszának egy részére korlátozzuk, a második részben ellenben nem keringetünk. Ha a feldolgozandó gázhoz gazol- vagy benzingőzöket keverünk, a reakciómene- 100 tet a fokozott olaj- és pararfinképződés javára módosítjuk. Benzingőzök hozzákeverése emellett a kontaktusmassza élettartamát is növeli, mert a benzin a kontaktusmasszát eltömő magasíorrpontú terméke- 105 ket úgyszólván önműködően extrahálja. Az új eljárás különösen előnyösen alkalmazható olyan esetekben, amikor a reakcióíotermékektő'l megszabadított véggáz további értékesítése, pl. mint világítógáz no vagy szintézisre alkalmas gázkeverék létesítésénél jön tekintetbe. Ilyen esetben azokat az alkatrészeket, melyek a véggázban hiányzanak, de pl. a világítógázban szükségesek, nem a véggázhoz- hanem a kon- 115 taktuskemencébe vezetendő frissgázhoz liigítószerként keverjük. Ezáltal két hatást érünk el, amennyiben a hígítással a re>-
