120674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok göndörítésére
2 120674. sonló rostokat és különösen háncsrostokat, pl. a kender, juta, len és a ramie rostjait említjük. A találmányt azonban nem kívánjuk a fentemlített különleges rostok 5 alkalmazására korlátozni. A találmány szerint kezelt rostok tovább tisztíthatók, fonhatok, sodorhatók, szőhetők vagy bármely más ismert módon a szokásos pamut-, len-, gyapjúfel-10 dolgozó vagy hasonló textilgépeken feldolgozhatók, mely gépek az ilyfajta, de nem kezelt rostok feldolgozására rendszerint alkalmatlanok. A göndörítés foka növelhető vagy csök-15 kenthető, ami igen előnyös, mert ily módon a rost valamely meghatározott célra a szükséges kívánt mértékben göndöríthető. így (példáid azt találtuk, J liogy köt-20 szövő- és kötőfonál előállítására, melyektől rugalmasságot kívánunk, a legnagyobb fokú göndörítés a leghatásosabb. Nagyfokú göndörítés olyan esetben is ajánlatos, amikor a hőkisugárKást kíván-25 juk meggátolni. Az ilyen rostból font fonal lágy, hamvas külsejű szövetet ad és a göndörség alkotta légterek a hőt épen úgy visszatartják, mint a gyapjúszövetek. Olyan termékek előállításakor, mint pl. 80 műbőr vagy kettős szövet, kívánatos, hogy a rost hosszegységére kisebb számú göndörület essék. A göndörítés fokát a találmány értei mében főleg a maróoldat töménységével 85 szabályozzuk és pedig mennél töményebb az oldat, annál nagyobb mérvű a göndörítés. Gyapjufonódákban főleg rostkeveréket, pl. első nyíráiSú gyapjút, különböző faj-40 tájú rongy-gyapjút, szétvágott műselymet, szőröket, pamutot és más rostokat különböző viszonyokban alkalmaznak. A találmány szerinti eljárással kezelt rostok mind önmagukban használhatók, 45 mind .más rostokkal mlinden kívánt viszonyban keverhetők. Példaképen 50% pamutot és a találmány szerint kezelt rostból 30%-ot tartalmazó keveréket említünk Ha a pamutot és a találmány szerint kc-50 zelt rostokat jól összekeverve felfonjuk és feldolgozzuk, akkor olyan szövetet kapunk, melynek olyan külseje és fogása van, mint valamely teljesen gyapjúból készült terméknek. 55 Maguk a kezelt rostok vagy a szövet gyakorlatilag minden íolyan (festőanyaggal festhető, melyet jelenleg természetes vagy mesterséges növényi rostok festésére alkalmaznak. Miután a nyersanyagokul haználandó legtöbb rost átmérője 60 ós ellenállása vegyi kezeléssel szemben természetes tulajdonságaiknál fogva nagymértékben különböző, a találmány szerinti eljárás kismértékű változtatásai lehetnek szükségesek meghatározott tulaj- 65 donságú végtermék előállítására. A találmányt jellegzetes példa kapcsán magyarázzuk. A találmányt azonban nem kívánjuk a megadott nyersanyagra vagy töménységre vagy hőmérsékletekre kor- 70 látozni. A megadott példában olyan keverékkel dolgozunk, mely a találmány szerinti rostból 50%-ot és 50% pamutot tartalmaz, amikor is fonáshoz alkalmas olyan fonalat állítunk elő, mely első nyí- 75 rású gyapjúhoz hasonlít. Példa: Igen finom szálú jutafajtából (Tossa) indulunk ki. E nyersanyag rostjainak hossza 90 és 215 cm. között váltakozik. A 80 végtermékben a. rost hossza kb. 40 mm legyen. Korábban végzett kísérletek szerint kb. 45 mm hosszú rost 40 mm hosszú végrostot ad. A jutarostokat hosszuk irányában vágógépbe vezetjük és 45 mm 85 hosszú részekre vágjuk el. Ezt a műveletet lehetőleg forgó késsel végezzük. A vágott rost azután közönséges textilverőg'ép munkaasztalára jut, ahol a nyers, egyenes jutát kiválasztjuk ós ugyanakkor 90 a vágott rostot hüvelyektől, héjaktól és szennyeződésektől megtisztítjuk. Innen a jutarostokat fúvógéppel a vegyszertartályok fölött vagy annak szomszédságában levő tárolóba fuvatjuk. Ezután a rostok 95 lemért adagát a tartályban levő edénybe vezetjük és a rostadagra 20%-os marószódaaldatot folyatunk. A tartály olyan szerkezetű, hogy minden rostadaghoz csak a legcsekélyebb folyadékniennyiség sziik- 100 séges. A marószódaoldat előnyösen hideg vagy szobahőmérsékletű. A marószódaoldatnak keringtető csővezetéken át a rostadaghoz való vezetése után 10 perccel a keringtető vezetékbe literenként 10 g klórt 105 vezetünk. A klórt esak lassan adagoljuk és a rostadaghoz mennél közelebbi ponton vezetjük be, hogy a klór arra a maróioldat jelenlétében még nátriumhipoklorit képződése előtt hasson. A jutát ily módon 110 olyan klórgázzal kezeljük, melyet a maróoldattal vezettünk be. Ha a találmány szerinti eljárást így foganatosítjuk, akkor a maróoldatban csak igen csekély mennyiségű nátriumkloridot és oxaláto- 115 kat kapunk. Igen fontos, hogy a maróoldat szennyeződésektől lehetőleg mentes
