120674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok göndörítésére

120674. 3 legyen, mert a rostok gazdaságos előállí­tása a vegyszeroldatok visszanyerhetősé­gétől és újbóli alkalmazhatóságától függ. A melléktermékek is befolyásolják a ke-5 zclt rostok minőségét és részben megaka­dályozzák a rostok természetes színének eltávolítását. Klórnak a rosttal való reak­ciójakor csekély mennyiségű sósav kép­ződik, mely nátriumkloriddá alakul át. 10 A vegyszer tartályban lazán és szaba­don fekvő rostok, melyeket a marófolya­dék részben mercerizált, mint már emlí­tettük, a sósav és nátriumklorid képző­dése közben göndörödni kezdenek. A ta-15 lálmány szerinti eljárás gyakorlati foga­natosításakor kb. 10—15 perc szükséges kellő mennyiségű klór felszivatására. A jelen példa szerinti rostok előállítására a marófolyadék a marósjzódának a rostra 20 való behatása kezdetétől e művelet befe­jeztéig a rostadaggal K órán át érintke­kezik. Huzamosabb behatás a rostot ri­deggé ós törékennyé tenné. E fél óra el­múltával az edényt tartalmával együtt a 25 víz, eltávolítására alkalmas készülékbe vezetjük és a fölös folyadékot azonnal el­távolítjuk. Ezt a folyadékot azután ismét felhasználjuk. A víz eltávolítására való készülékben meghatározott mennyiségű 30 vizet adunk az adaghoiz. A víznek e célra előre maghatározott mennyiségét az ebből képződő, kívánt gyenge maróoldat adja meg. A vízmennyiség meghatározására mérvadó, hogy a víz a kivonatot marószó-35 dával olyan töménységű oldatot adjon, mely a gazdaságosság szempontjából :a legelőnyösebben az újbóli alkalmazáshoz szükséges töménységre hozható. Ezt kö­vetlőleg ismét vízzel mosunk. 40 Most az adagot ^ % -os sósavoldatot tar­talmazó tartályokba vezetjük. Sósav he­lyett valamely ásványi vagy szerves sav, pl. kén- vagy ecetsav alkalmazható. A rostadag az oldatban szabadon fck-45 szik, ahol az vegyi úton végleges göndör­ségét megkapja. A rosadagot savmentes­ségig mossuk és ahhoz a klór utolsó ma­radékainak eltávolítására esetleg nát­riumbisaulfitot adunk. A vízelvonás után 50 a rostot avégből, hogy részben tűzállóvá tegyük, előnyösen ammoniumfaszfátoldat­ban fürdetjük. Ez alkalommal vagy a vízelvonás után a rostokat a szokásos gyapjulágyítószerek-55 kel kezeljük; az említett rostfajtáihoz elő­nyösen lanolin vagy cserzőzsír (degras), emiulgálószer és ásványolaj alkotta lá­gyítószert használunk. Az anaimonium­foszfátot a. lágyítószerhez is adhatjuk. A rostokat, miután azokat ily módon 60 kezeltük, előnyösen a sfzokáso8 szárítók­ban szárítjuk. Kívánatos azonban a kö­zönséges szárítót oly módon megváltoz­tatni, hogy a szárító száraz vagy kilépő végén a nedvességtartalmat fokozzuk, an- 65 nak megakadályozására, hogy a rostok kissé rideggé váljanak és a rostokhoz ko­rábban adott lágyítószereik valamelyike bomlás folytán elszíntelenedjék. Ez, gya­korlatilag úgy történik, hogy a szárító- 70 nak nagyobb nedvességtartalmú végén levő Mlépővefzetélöót a többi részek belépő vezetékébe és pedig minden részben szele­pek közbeiktatása mellett torkoltatjuk és a szárítónak nagyobb nedvességtartalmú 75 végéből származó nedves levegőt oly mó don szabál yozjz.uk, hogy az adag legszára­zabb része a legnedvesebb levegővel érint­kezzék. Az elmondottakból következik, hogy a 80 találmány szerinti eljárás kismérvű vál­toztatásai hasonló rostot adnak. Olyan esetekben, amikor pl. hosszabb rostokra, pl. 50 cm hosszúakra van szükség, nem volna célszerű a rostokat a példában meg- 85 adott módon kezelni. Az ilyen hosszú ros­tot. az alábbi mlódon kezeljük: A nyers­anyagot 12—25% -os maróoldattal telítjük, amikor is a töménység, foka a végtermék végső felhasználási módjától függ. Ezt kö- 90 vetőleg a maróol dat fölöslegét röperővel vagy fa csaröhen gerekkel eltávolítjuk és a telített roston gázalakú klórt vezetünk át. Klórgáz helyett a maróoldattal telített rost hipolklórsavval vagy nátriumhipo- 95 lclorittal is kezelhető. Jelenleg azonban e vegyszerek alkalmazása kissé drága. Kisebb mértékben göndör rost előállí­sására kisebb töménységű miaróolda,tokát használunk. Így pl. lüűselyemrosttal való 100 keverésihez alkalmas hullámos rostot' melynek 25 mm-enként 2—4 göndörülete van, nátriumhidroxid alkotta 12%-os ma­róoldat alkalmazásával kaphatunk. A találmány szerinti eljáráshoz nem 105 csak miarószóda használható, hanem más míarószerek is alkalmazhatók, melyek kö­zül, pl. a káliumlhidrátot említjük. A találmány szerinti eljárással előállí­tott rostok színükben is a gyapjú termé- 110 szeites színével egyeznek. Ha 'fehérebb külső kívánatos, a nátriimhipokloritot tar­talmazó és hulladékitermékként kapott gyenge mar őszérőldattal a példában is­merhetett eljárás előtt a rostokat hideg 115 állapotban átitatjuk. A végterméket továbbá hipokloritokkal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom