120640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és más fémtartalmú termékek fémtartalmának a bennök lévő egyéb anyagoktól kohósítás útján való elválasztására
120640. 195 olvasztja és az anyagdarabok között feláramolva, —• teljes melegének kihasználása mellett, mint közönséges füstgáz — nyitott aknatorkon a szabadba távozik. 5 Az ércaknában megolvadt anyag a lángcsatornába ömlik, miközben az (5) esatornarészben egy valóságos olvadt ércfüggönyt képez, melyet állandóan az azon keresztül törő rendkívül magas 10 1600—1800 C° hőfokú láng hevít, miáltal az ömledék a széngáztüzeléssel elérhető hőmérséklet legvégső határáig túlhevül. A túlhevített ércömledék a (7) függő-15 leges és (8) vízszintes csatornán a szénakna medencéjébe ömlik, ahol érintkezésbe int az ömledékbe merülő izzó széndarabokkal és azok hatására fémvassá redukálódik. Az ömledéknek a szén-20 aknába való beömlését úgyis eszközölhetjük, hogy a (4) csatornarész folytatását képező (2) csatornarészen közvetlenül ömlik a szénaknába. A fentiekben ismertetett eljárás sze-25 rint, a szénaknában végbemenő redukciós folyamat — minthogy az közvetlen szénnel történik —• első pillanatra azt a látszatot kelti, hogy a szénaknában csakis széndús nyersvas képződhetik. Ez 30 azonban a valóságban nem igv van, mert a szénakna medencéjében, bármilyen minőségű vasat, sőt karbonacélt is előállíthatunk. Például szénmentes vagy rendkívül szénszegény vasat, kovács-35 vasat és karbonacélt, úgy állítunk elő, hogy gondoskodunk arról, hogy az ömledékbe süllyedő szénoszlop ne merüljön egészen a medence fenekéig, illetve a medence alján összegyűlő (10) fémvas 40 felszínéig, hanem az ömledék ben úszva vagy más módon, az olvadt vas felszíne és a szénoszlop alsó vége között, egy nívókülönbség létesüljön és az olvasztóban megolvasztott vasoxidtartalmú öm-45 ledéket a (7) és (8) csatornán keresztül e redukcióra semleges medence-övben ömlesztjük a generátorba. Ezáltal azt érjük el, hogy az ömledéknek e legalsóbb (11) rétege, minthogy széndarabokkal nem 50 juthat érintkezésbe, állandóan a legdúsabb vasoxidban és a (12) felsőbb rétegben, a széndarabokkal érintkező ömledékből kiredukálódó és többé-kevésbé szénnel telítődött vas, e vasoxid-55 dús rétegen keresztül süllyed le a medencébe és már eközben teljesen, vagy nagymértékben dekarbonizálódik. A dekarbonizálódás egyébként teljessé válik azáltal, hogy a folyékony vas felett állandóan vasoxiddús salak van. 6C Ha szénmentes vagy rendkívül szénszegény vasat akarunk nyerni, az esetben úgy járunk el, hogy a medencében legfeljebb annyira hagyjuk összegyűlni a vasat, amíg a vasolvadék felszíne a 6f beömlő nyílás alsó vonaláig ér; miután a vasat lecsapoljuk. Ha azonban kovácsvasat, vagy karbonacélt akarunk gyártani, az esetben — anélkül, hogy a kemence szerkezetén a legcsekélyebb vál- 71 lo/.tatást is kellene eszközölni — úgy járunk el, hogy a vasat nem csapoljuk le már akkor, amikor felszíne a beömlőnyílás alsó vonaláig ér, hanem hagyjuk tovább felgyülemleni, miáltal a beömlő- 7! nyílás fokozatosan szűkül, míg végre egészen elzáródik és az ércömledék a (2) gázcsatornán fog a szénaknába ömleni. Az alsó beömlőnyílás elzáródásával, i 11. a vas felgyülemlésével a dekarbonizáló 8( réteg is fokozatosan megszűnik és ennek hiányában már nincs meg a lehetőség, hogy a felülről befolyó ömledékből kiredukálódó vas dekarbonizá lód hasson, hanem, mint széntartalmú vas kevere- 8! dik a szénmentes vashoz, miáltal kezdetét veszi a vas karbonizálása. Minthogy pedig az időegységben mindenkor meghatározott mennyiségű vas redukálódik, így előre pontosan meghatározható, hogy 9( az alsó beömlőnyílás elzáródása után, illetve a felső beömlés kezdetétől, mennyi ideig várjunk a vas lecsapolásával, hogy pontosan annyi nversvas redukálódjon és keveredjen a szénmentes vashoz, hogy ezáltal a kívánt széntartalmú vasat vagy karbonacélt nyerjük. Amint a fentiekből látható, kizárólag a vascsapolás befejezésétől a következő vascsapolás kezdetéig elteit időtől függ, 11 hogy szénmentes vasat, kovácsvasat vagy kar bonacélt nyerjünk. A gyakorlatban egy pár próbacsapolás után, mindennemű vas csapolási, illetve gyártási ideje a legpontosabban előre meghatározható. Természetesen az is számításba veendő, hogy a szénoszlop mennyire süllyed az ércömledék be és hogy az alsó beömlőnyílás elzáródása után a vasömledélt felszíne érintkezésbe jut-e a szénoszloppal vagy 1 nem, mert előbbi esetben a vas karbonizációja sokkal gyorsabb lesz és kevesebb nyersvas kell, hogy redukálódjon, hogy a megfelelő széntartalmú vasat nyerjük.