120640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és más fémtartalmú termékek fémtartalmának a bennök lévő egyéb anyagoktól kohósítás útján való elválasztására
120640. 3 Hogy a szénoszlop mily mélyen süllyed a szénnél sokszorosan nagyobb fajsúlyú ércömledékbe és hogy ezáltal milyen vastag dekarbonizáló réteg képződik, az ki-5 zárólag a szénoszlop magasságától, illetve súlyától függ. Úgyis eljárhatunk, hogy a medence fenekére, az itt uralkodó hőmérsékleten nem olvadó anyagdarabokból, oly magas 10 réteget képezzünk kir mint amilyen magas dekarbonizáló réteget kívánunk nyerni. Ez esetben a szénakna medencéjébe befolyó vasoxiddús ömledék, mint de-15 karbonizáló réteg az anyagdarabok közötti teret tölti ki és ezen anyagréteg fölött — arra ránehezedve — a szénoszlop foglal helyet. A redukció és dekarbonizáció, természetesen ez esetben 20 is, ugyanúgy folyik le, miként az már az előzőekben ismertetve lett. Közönséges nyersvasat pedig olyképen gyárthatunk, hogy több vasat hagyunk a medencében összegyűlni és mindig csak 25 annyit csapolunk le, hogy a medencében visszamaradó vas az alsó beömlőnyílást állandóan elzárva tartsa. Függetlenül a medencében összegyűlő vas mennyiségétől, csakis nyersvas kép-30 ződhetik az esetben is, ha a szénaknában olyan magas szénoszlopot tartunk, hogy az, súlyánál fogva, a medence fenekéig vagy a vasömledék fels7 ínéig merül. Ez esetben teljesen közömbös, 35 hogy a megolvasztott érc az alsó beömlőnyíláson, vagy felül a gázcsatornán keresztül ömlik a medencébe. Az ércolvasztóaknában, ahol az ércet szilárd tüzelőanyag nélkül, csak egy-40 magában, vagy csak salakképző-anyaggal keverve ömlesztjük meg, hogy a magas hőmérséklet következtében az égési, ill. olvadási öv fölött, az anyag nagyobbmérvű meglágyulását és ebből kifolyólag 45 az anyagoszlop összesülését megakadályozzuk, a fúvóöv, illetve az olvadási zóna fölött, a célnak legmegfelelőbb magasságban, egy második fúvósíkot képezünk ki és e fúvó-, illetve hűtőövbe víz-50 gőzt, lehűtött torokgázt, vagy oxidáló atmoszféránál, hideg levegőt fúvatunk be. Ezáltal az olvadási zónát rövid szakaszra korlátozzuk és az anyag meglágyulását és ebből kifolyólag a gázáram 55 útjának eltömődését megakadályozzuk. Természetesen semmi akadálya sincs annak, hogy az érc és mész keverékét nem aknás, hanem lángkemencében ömlesztik meg. Lángkemencében azonbai hőgazdaságilag rosszabb hatásfok ér- 60 hető el. A szénaknába befúvott forrólevegővel a szenet, rendes körülmények között, csak szénoxiddá lehet elégetni és a redukcióhoz szükséges hőmennyiséget ; 65 fúvósík (égési zóna vízszintes metszete* sugárzási hője, illetve a szénoxid képződési hője szolgáltatja. Az égést illetőle;: ugyanez az eset áll fenn a nagyolvasztókban történő égési folyamatnál is, mely- 70 nél tudvalévőleg a kokszot szintén csal szénoxiddá lehet elégetni és annak képződési hője, valamint a befuvott forrólevegő szabad melege szolgáltatja a nagyolvasztó összes hőszükségletét. 75 E találmány keretébe tartozó és a; alábbiakban ismertetett új tüzelési eljárás szerint lehetővé válik a szénaknában szükség esetén oly magas hőmérsékletet elérni, amit eddig az ismeretes szén- 80 tüzelésű redukálóberendezésekben —• pl. a nagyolvasztókban — még a legmagasabb hőfokra felhevített forrólevegővel sem lehetett előállítani. A szóbanlévt magas hőmérsékletet olyképen állíthat- 85 juk elő, hogy a szénaknában a képződő égésterméket, illetve a gázokat — megfelelő nagy levegőnyomás mellett —- oly vékony szénrétegen vezetjük keresztül, hogy a fúvókák előtt képződő széndioxid- 90 nak nem állhat kellő idő és megfeleli vastagságú szénréteg rendelkezésére,hogy szénoxiddá redukálódjék. Például, h; az (1) fúvókák és a (2) lángcsatorna közötti távolság, illetve az azt kitöltő szén- 95 réteg, csak kb. 60—70 cm, megfeleli levegőnyomás mellett a szén részben, vagy egészen széndioxiddá égethető el. A termokémiai számítások szerint a;, esetben, ha a szénaknából eltávozó gár, 100 a nitrogén mellett 50%-ban szénoxidot és 50 %-ban széndioxidot tartalmaz, közönséges atmoszférikus hőmérsékletű levegővel ugyanolyan magas hőmérséklet érhető el, mint tiszta szénoxid képződése 105 esetén 800°-ra felhevített forró levegővel. Az esetben pedig, ha „felesgáz" (50% C02 +50% CO) előállításához a levegőt ugyancsák 800°-ra felhevítjük, oly magas hőmérséklet adódik ki, amely a gyakor- 110 latilag elérhető legmagasabb hőfok határán is felül van. Minthogy e tüzelési eljárással a szenet
