120640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és más fémtartalmú termékek fémtartalmának a bennök lévő egyéb anyagoktól kohósítás útján való elválasztására

Megjelent 11)39. évi május hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120640. SZÁM. Xll/d. OSZTÁLY. — JV. 3134. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés ércek és más fémtartalmú termékek fémtartalmának a bennök lévő egyéb anyagoktól kohósítás útján való elválasztására. Nagy János vegyész, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi augusztus hó 17-ike. Tudvalévő dolog, hogy ezidőszerint nagyolvasztókban, csakis szénnel telített ; nyersvasat lehet előállítani, de séta kovácsvasat, sem pedig acélt közvetlenül 5 a nagyolvasztókban gyártani nem lehet. Nyersvasból kovácsvasat vagy acélt, mint ismeretes, a Siemens-Martin eljárás szerint úgy állítanak elő, hogy a Martinkemencében megolvasztott és a szüksé-10 ges mennyiségnél nagyobb mennyiségű szenet tartalmazó vasat, vasérc hozzáadásával dekarbonizálják és azután hozzá adják az ötvöző fémeket. Ez a művelet a karbontartalomtól függően, 4—6 órát 15 vesz igénybe és a kihozott anyagra számítva, 30—40% jóminőségű tüzelőanyagot igényel. A találmány oly eljárás, mely a nagyolvasztó folyamatot és a Martin-eljárást 20 egyesíti magában és legfőképpen vasérc és vastartalmú bauxitok barnaszénnel és egyéb olcsó tüzelőanyagokkal való koho. sítását teszi lehetővé. Az eljárás szerint lehetővé válik nagyolvasztókban, illetve 25 aknás kemencékben közvetlenül karbonacélt, kovácsvasat, vagy szénmentes vasat előállítani. Ez utóbbiból a legkülönbözőbb és a legjobb minőségű acélok gyárthatók, a Martin-eljárás teljes mellő-30 zésével. Az eljárás abból áll, hogy a feldolgozandó ércet, illetve terméket, egy olvasztó térben megömlesztjük, a képződő ömledéket az olvasztó térbő] egy aknakemence 35 medencéjébe folyatjuk át és itt a medence fölött lévő, izzásban tartott szénréteg behatásának vetjük alá, mire az e behatás közben az ömledékből kiváló fémes üledéket és a felette úszó salakot elkülönítve, lecsapoljuk. 40 E műveletek következtében a mellékelt rajzok kapcsán a következőkben leírt folyamatok mennek végbe. Az eljárás kivitelére alkalmas berendezés két, célszerűen egymásmellé épített, 4& aknakemencéből áll, melynek egyikébe, a (D) aknába, salakképző anyaggal, vagyis mészkővel keverve az ércet, a másikába, a (C) aknába pedig, a tüzelőanyagot, illetve a szenet adagoljuk. A 50 szénnel töltött (C) akna (továbbiakban egyszerűen szénakna) tulajdonképpen egy olvadt salakkal dolgozó gázgenerátor szerepét tölti be, melybe a találmány szerint, a (D) aknában (továbbiakban 55 egyszerűen ércakna) megömlesztett vasércet átfolyatjuk, hogy ott 100 %-osan direkt karbon által redukálódjék. A szénaknába (1) fúvókákon át levegőt vezetünk be, miáltal a szenet elgázosít- 60 juk. A képződő magas hőmérsékletű generátorgáz a szénaknából a fúvókákkal szemben lévő oldalon kiképzett (2) lángcsatornán távozik el és közvetlenül az aknából való kilépése után, a lángcsator- 65 nába torkoló (3) levegőcsatornákon fölöslegben befúvott pótlevegővel a gázt tökéletesen széndioxiddá égetjük el, oly célból, hogy a láng oxidáló hatású legyen. A (4, 5) és (6) csatornarészeken át áramló 70 magashőmérsékletű égő gáz az ércaknába jut, ahol az érc- és mészkeverékét meg-