120596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidális eredetű, felfujt, sejt- vagy szivacsszerű tápszer előállítására

tán a proteinek jelenléte különösen elő­nyös, midőn a fentebb leírt eljárást foga­natosítjuk, azonban a protein-tartalom akkor is célszerű, ha kovász-szalaggal 5 dolgozunk, amint ezt még közelebbről ismertetjük. A kovász-szalag természe­tesen jóval könnyebben zselatinosodik, mert nagyobb felületen éri a gőz és a hő. A sajtproteinok egyéb proteinokkal 10 helyettesíthetők, amelyek, amint már említettük, hasonlóképen viselkednek. Jelenleg a sajtproteinok a kereskedelem­ben elkülönítetten fordulnak elő és ka­zeinként vannak forgalomban, miért is 15 kazeint alkalmazhatunk. Ez kellő meny­nyiségű zsírral egyetemben „rekonstituált sajtot" ad, amellyel elkészíthetjük az új terméket. Adott esetben zselatint vehetünk pro-20 íein-anyagul, példaképen zselatin és zsí­rok keverékét vehetjük sajt helyett. Protein-anyagul azonban egyéb pro­teineket is vehetünk, mint amilyen a glutin, ami búzából készített növényi 25 protein, vagy húsból készített protein­kivonatokat, vagy finomra porított szárí­tott húst, vért stb. A protein-anyagok helyett vagy azok­kal egyetemben pektines növényi táp­so szereket vehetünk, amilyen például a paradicsom vagy egyéb gyümölcs, vagy növényi készítmények. 6. Példa. 66 súlyrész kasszava-liszt 85 6 ,, könnyen kelő liszt 28 ,, áttört paradicsom 50 ,, víz. Végül van az anyagoknak foszfatidok néven ismeretes osztálya, amelyek egye-40 sitik a proteinek és a zsírok tulajdon­ságait és amelyek szintén használhatók. Ilyenek pl. a tojáslecitin és a szójabab­lecitin. így tehát a sajt (protein és zsír) helyettesíthető szójalecitinnel (ami szin-45 tén protein és zsír). Ha a tápióka-liszthez apró rákot, tojást, sót, cukrot és más egyéb adalé­kot is veszünk, akkor bizonyos előre meghatározott ízt adunk a végtermék-50 nek. A kovászba bármely alkalmas adalé­kot beledolgozhatunk, amely a termék­nek alkalmas ízt ad. Ily adalék pl. a hal­paszta, tengeri rák, hal, gyömbér, hagy­ma, fokhagyma, csokoládé, vanilia, hús-55 kivonat, hús, sajt, mazsola, mindenféle gyümölcs, vagy növényi termékek, mint pl. paradicsom. A találmány szempont­jából közömbös, vájjon minő különleges ízt adunk a végterméknek. A kockákat valamely forró olajba 60 márthatjuk, amilyenek pl. az étkezési célokra használatos sütőolajak, vagy pl. amerikai dió-olaj, halofrj, olívaolaj, zsír, . disznózsír stb. Az olaj, stb. hőmérsék­lete előnyösen egy vagy két fokkal ala- 65 csonyabb, mint az illető olaj stb. forr­pontja, azonban a hőmérséklet esetleg e forráspontig is emelkedhetik. Általá­ban 210—220 C° hőmérséklet ajánlatos. A bemártás időtartama kb. 4—5 másod- 70 perc, mire a már említett tünemény, mégpedig a nagymérvű duzzadás vagy expanzió bekövetkezik és a kockák vagy tömbök, amelyek elébb az olajtartály fenekére süllyedtek, gyorsan felszállnak 75 és a felszínen úsznak. Mikor a duzzadás folyamata befejező­dött és a kockák vagy szeletek kissé megbarnultak vagy megsárgultak, akkor kivehetjük azokat a fürdőből és ki- 80 csepegtethetjük belőlük az olajat, vagy pedig centrifugával távolítjuk el belőlük az olaj feleslegét. A végtermék ekkor fogyasztásra vagy szállításra kész és dobozokba csomagolható. vízmentes 85 papírzacskókba zárható, úgyszintén bádogdobozokba, vákuumdobozokba vagy hasonló tartályokba forrasztható, még­pedig széndioxid, nitrogén vagy egyéb közömbös gáz jelenlétében. 90 Az olajkezeléshez szükséges idő tar­tama aszerint változik, hogy mily minő­ségű olajat használunk és attól is függ, vájjon mily nagyságúak és vastagságúak a szeletek, kockák vagy egyéb tápszer- 95 darabok, azonban közönségesen legalább 3 másodpercet és legfeljebb 30 másod­percet igényel. Ahelyett, hogy a kovászgomolyagokat az imént említett olajkezelést megelőzően 100 kiszaggatnék, csőtészta-, illetve fonal­tészta- vagy más, hasonló gépen kisajtol­hatjuk a gőzben szárított anyagot és a kapott cső-, illetve fonaltésztát, keretek­kel vagy üreges formákkal, apró süte- 105 ményekké alakíthatjuk, amik készek az olajkezeléssel való duzzasztásra. A ko­vászt továbbá akármely kívánt alakra is formázhatjuk, így pl. makaróni, metélt vagy tetszőleges egyéb alakra. 110 A kovászba, az olajkezelést megelő­zően, csekély mennyiségű élelmiszer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom