120550. lajstromszámú szabadalom • Elektrontükör és készülék elektronoptikai ábrázolásra
2 1520550. szomszédságában keletkező felületek olyan kis potenciálon vannak, hogy ezek a felületek az elektronsugarakat visszaverik és a nagyobb potenciálon lévő 5 felületek körzetébe terelik. A találmányt a mellékeit rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra homogén (F) késleltetőmező eszményi esetéi tünteti fel, amelyből az 10 elektrontükörnek -— itt különösen sík tükörnek —- a működése jól kivehető. 1 la különböző (Uj) és (LM voltsebességű elektronok az (AB)-vel jelölt úton az (F) potenciálvonalakka i (fe lüle tekke 1) ábrá-15 zolt villamos mezőt elérik, akkor nagyobb görbületű parabolákat írnak le és kisebb (Uj). sebességnél pi. az (F,) felületen visszaverődnek. Nagyobb (U») sebességnélellenben a visszaverődés csak ngvobb 20 negatív potenciálú felületen, pl. az (1>V, felületen következik be. Ennek az a következménye, hogy a többféle sebességből álló (AB) sugár, az elektronok kezdeti sebességének megfelelően, több (C,, Dl5 25 C3 , D,) stb. részsugárra bomlik. A pl. az optikából ismert egységesen visszaverő tükörfelületet tehát itt a visszaverő potenciálfelületek sora pótolja. Annak a potenciálfelületnek, amelyen pl. az (U/) 30 voltsebességű elektronsugár visszaverődik, (Uj) a potenciálja, arra. a térrészre vonatkoztatva, amelyben az elektronsebességet ( + C1 )-el adtuk meg. Az elektrontükör működésére lényeges, 35 hogy a sugár járat ban nincsenek az elektronokat abszorbeáló és diffúzán szóró elektródák. A tükör potenciálmeze jéi kialakító reális elektródáknak ez okból oly erősen negatívnak kell lenniök, vagy 40 annyira oldalt, a sugár járaton kívül kell feküdniük, hogy azokat elektron nem érheti el. Az elektródák alakjának és számának a megválasztása a tükörnek a kívánt alakjától (pl. sík tükör vagy gyűjtő 45 tükör) függ. A 2—5. ábrákon a találmány szerinti elektron tükör példaképe ni foganatosítási alakjai láthatók. A 2. és 3. ábrák oly tükröket tüntetnek fel, amelyek főként 50 gyűjtő hatásúak. A 2. ábra szerinti elrendezésnél az (1) felületelektróda a beérkező elektronsugárhoz parabolaalakban görbült. Ez az elektróda pl. 75 voltsebességű elektro-55 nok alkalmazásánál, az anódához képest pl. -—100 Volt feszültségen van. A tükörnyílás előtt az ellenzőszerű (2) elektróda van elhelyezve, amely pl. anódapotenciálon van. Az ellenzőnyílás nagyságát úgy választjuk meg, hogy az (A) elek- 60 tronsugarat lehetőleg ne akadályozza. A (2) elektródaelőtti tér mezőmen'tes. Amint a rajzon látható, az (1) és (2) elektródák között potenciálfelületek keletkeznek, amelyek közül az egyik az 65 egynemű sebességű (A) eleklronsugarakka i szemben vissza verőfelületként szerepel. Az a körülmény, hogy az elektrontükör gy üj t őt ük űrkén t vagy pedig sík, illetőleg szórótükörként működik-e, az 70 elektronok sebességétől és a tükörelektródák potenciáljától függ. Ha a sugár voltsebessóge (az (1) i'elületeleklródálioz viszonyítva) nagy, aKkor a visszaverődés, amint a rajzon látható, csak az elektródának megfelelően görbülő potenciálfelületen fog bekövetkezni. A tükörnek tehát eb bon az esetben gyüjtőhalása van. Kisebb eleklronsebességnél a visszaverődés esetleg már a sík potenciálfelületen vagy 80 pedig a domborúan ívelt potenciálfelületek egyikén bekövetkezik. A tükör potenciálmezeje tehát ekkor vagy síktükörként, vagy pedig szórótükörkén! működik. Általában célszerű, ha az elek- 85 tronsugarakat az (1) elektródához legközelebbi potenciálfelületeken hagyjuk visszaverődni. Ezek a poíenciálielüietek az elektródák alakjához legjobban igazodnak és abban az esetben, ha az (1) 90 elektródákat a célnak megfeleőlen alakítjuk, a legegyszerűbben és legbiztosabban állapíthatók meg. A (2) lyukellenző előtti térnél: nem kell feltétlenül mezőmentesnek lennie, 95 sőt maga az ellenző pl. gyorsítóélektródakénl szerepelhet, azaz anódaként (vagy több előanóda esetében utolsó anódaként) lehet kialakítva. Továbbá egvetlen ellenző helyett kettőt vagy többet alka!- 100 mazhatunk. A poleneiáll'elület alakja ekkor esetleg jobban befolyásolható. Ha a tükörnek gyüjtőtükörként kell működnie, akkor visszaverő felületekként csupán az elektróda közeiében lévő po- 105 tenciálfelületek jöhetnek szóba. Emellett annak a körülménynek, hogy nagyobb távolságban többnyire még méskép görbülő potenciálfelületek vannak, gyakorlatilag nincs jelentősége, minthogy e 110 felületek hatásossága az itt még nagy elektronsebesség következtében az elektronok közelében fekvő potenciálfelületek hatásosságához viszonyítva csak kicsi. A 3. ábrán feltüntetett gyüjtőtükörnek 115 gömbsüvegalakú (1) tükörelektródája
