120550. lajstromszámú szabadalom • Elektrontükör és készülék elektronoptikai ábrázolásra

van. A (2) lyukellenző itt a gömb belseje felétölcsérszerűen domborodó. Ily módon azt érjük el, hogy még a távolabbi potenciálfelületek is jól illeszkednek az (1) 5 elektróda gömbalakjához. A 4. ábra példaképen szórótükröt tüntet fel. Az (1) elektróda domború félgömb alakjában ívelt, míg a (2) lyukellenző fémtölcsérként alakított. Ezzel azt érjük 10 el, hogy a potenciálfelületek az (1) elektródához sokkal kedvezőbben illeszkednek. Az itt pl. két különböző sebességű elektronokból álló (A) sugár két részsugárba (visszaverődött sugarakba) szó-15 ródik szét. Az 5. ábra példaképen a találmány szerinti síktükröt ábrázol. Az (1) felületelektróda a (2) JyukeHenzőhöz viszonyítva itt is negatív töltést mutat. Kis elektron-20 sebességeknél a visszaverődés nem a csaknem sík potenciálfelületeken, hanem a távolabb fekvő domborúan ívelt potenciálfelületeken következik be. Az elektródarendszer ekkor szórótükörként 25 működik. Az összes feltüntetett fogantosítási alakoknál a felületelektróda tömör bádog alakjában készül. E bádogba azonban lyukakat is alkalmazhatunk avégből, 30 hogy a potenciálvonalak vonulatát bizonyos módon befolyásoljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektrontükör, mely olyan kialakítású és/vagy olyan potenciálon tartott elektródákból áll, hogy ez elektródák között és/vagy ezek környezetében az elektronsugarakat visszaverő potenciálfelületsorok keletkeznek, azzal jellemezve, hogy a tükörnek az elektronsugarak felé forídtott oldalán kialakuló felületek olyan potenciálúak, hogy rajtuk az elektronok még nagy sebességűek és hogy a tükör felé kialakuló potenciálfelületek kisebb (negatívabb) potenciálon vannak, mimellett már az elektródák szomszédságában keletkező felületek olyan kis potenciálon vannak, hogy ezek a felületek az elektronsugarakat visszaverik és a nagyobb potenciálon lévő felületek körzetébe terelik. 2. Az 1. igénypontban védett elektrontükör foganatositási alakja, azzal jellemezve, hogy a tükör potenciálmezejét létesítő elektródák annyira nega- 55 ti vak vagy annyira oldalt, a sugárjáraton kívül vannak elrendezve, hogy azokat elektronok nem érhetik. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett elektrontükör foganatositási alakja, 60 jellemezve az elektronsugárjáratban elrendezett, felületszerűen kialakított, negatív potenciálú elektródával és ennek elébehelyezeít, a teljes elektronsugárjáratot szabadon hagyó ellenző- 65 alakú elektródával, mely az első elektródához viszonyítva kevésbé negatív potenciálon, illetőleg pozitív potenciálon van. 4. A 3. igényben védett elektrontükör 70 foganatositási alakja, azzal jellemezve, hogy a negatív felületelektróda az elektronsugárjárathoz előre megállapított szög alatt elrendezett bádoglemez. 75 5. A 3. igénypontban védett elektrontükör foganatositási alakja, azzal jellemezve, hogy a negatív felületelektróda a beérkező elektronsugárjárattal szemben homorúan (pl. gömb, vagy 80 parabola alakjában) ívelt. 6. A 3. igénypontban védett elektrontükör foganatositási alakja, azzal jellemezve, hogy a negatív felületelektróda a beérkező elektronsugárjárat- 85 tal szemben domborúan (pl. gömb, vagy parabola alakjában) ívelt. 7. A 3—5. igénypontok bármelyikében védett elektrontükör foganatositási alakja, azzal jellemezve, hogy a felü- 90 letelektródának egy vagy több lyuka van. 8. A 3., 5. vagy (i. igénypontok bármelyikében védett elektrontükör foganatositási alakja, azzal jellemezve, 95 hogy az ellenzőalakú elektróda a negatív felületelektróda alakjához való illeszkedés végett domborított. 9. A 8. igénypontban védett elektrontükör foganatositási alakja, azzal jel- 100 lemezve, hogy az ellenzőalakú elektróda tölcsérként alakított. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyikében védett elektrontükör foganatositási alakja, jellemezve több elébehelyezett 105 ellenzőalakú elektródával. 11. A 3—10. igénypontok bármelyikében védett elektrontükör foganatositási alakja, azzal jellemezve, hogy az ellenzőelektróda egyúttal az elektron- 110