120517. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmelegítő készülék elgázosítóégő-berendezéssel nagyobb teljesítményekhez
2 130517. éréséhez tehát az üzem közben gyakran kell szivattyúzni. Az égő bemelegítésénél, amelyet legtöbbször borszesszel eszközölnek, a fen-5 tebb leírt égőfajtának további hátránya mutatkozik. A tüzelőanyag ugyanis annak folytán, hogy magas nyomás alatt áll, csak sokkal magasabb hőmérsékleten párolog el. Tehát az elgázositó bemelegíío téséhez jelentékenyen nagyobb tüzelőanyagmennyiség szükséges, mint a nyomás nélkül dolgozó égőknél. A bemelegítéshez szükséges nagyobb tüzelőanyagmennyiség azonban nemcsak költséges 15 tüzelőanyagnak a nagyobb fogyasztását és megfelelően hosszú bemelegítési időt jelent, hanem a készülékek szerint, amelyekben az égők alkalmazva vannak, további hátrányok is adódnak. Igv pl. 20 átfolyó folyadékmelegítő készülékeknél az elgázositó bemelegítéséhez szükséges tüzeíőanyagmennyiség már olyan nagy, hogy a hőkicserélő víztartalma forrásba jön. Ez természetesen nem engedhető 25 meg s ezért a vízszelepet már a bemelegítés közben nyitni kell. Az első időben természetesen csak hideg, illetve kissé melegített víz folyik ki. A találmány szerinti folyadékmelegítő-30 készülék a magas nyomással és szivattyúval dolgozó égős folyadékmelegítő készülékek mindezen hátrányait kiküszöböli. A rajz a találmánynak háztartási célokhoz való, gőzégős kiviteli példáját 35 mutatja. A tüzelőanyag az (1) tartályból a (3) elzárószelepen és az(5)hozzávezetőcsövön át a (8) elgázosítóhoz és innen, elg'ázosított állapotban, a (16) csövön át a (17) 40 tüzelőanyagszelephez áramlik. A gázalakú tüzelőanyag, nyitott (17) tüzelőanyagszelepnél, a (21) fúvókán át a (22) égő hozzávezetőcsövéhez áramlik és az égő alakjához megfelelően bővülő ezen 45 csőből az egyes (14) égőcsövekhez lesz vezetve. Üzembehelyezés céljából a (8) elgázosítót, elzárt tüzelőanyagszelep mellett, a (15) csészébe öntött igen könnyen gyúlékony tüzelőanyaggal, pl. borszesszel 50 bemelegítejük. Etüzelőanyag lángja eközben a középső égőcsövek között áthatol és a (8) elgázosítót körülnyaldossa úgy, hogy a tüzelőanyag jó kihasználása biztosítva van és igen csekély tüzelőanyag-55 mennyiség, —• amely nem oly nagy, hogy a (6) hőkicserélőben lévő vizet forrásba hozza —•, elegendő. A tüzelőanyagot tehát égni hagyhatjuk anélkül, hogy a hidegvízcsap idejekorán való kinyitására gondunk lenne és a hőkicserélő még akkor 60 sem hevülhet túl, ha az égőt nem hozzuk üzembe, hanem csak a bemelegítő üzemanyagot égetjük el maradéktalanul. Rendszerint, röviddel az elgázositó bemelegítésére szolgáló tüzelőanyagmennyiség el- 65 égése előtt, a (20) vízszelepet és ezután a (17) tüzelőanyagszelepet nyitjuk, úgyhogy a (14) égőcsövekből kilépő tüzelőanyaggőz a még égő bemelegítő tüzelőanyagnak a lángján meggyullad. A tüzelő- 70 anyagszelep és a hozzávezető vezeték jó felmelegedésének a biztosítására a (15) bemelegítőcsésze, a mellső végén kétrészü és a (16) csövet körülfogja. Ha ínég rövidebb bemelegítési időt 75 akarunk és nem akarunk várni, amíg a (16) vezeték és a (21) fúvóka a hővezetés következtében az elgázosítótól, illetve a be melegítőcsészétől felmelegszik, úgy a találmány szerint — amint az az 1. és 80 2. ábrán feltüntetett kiviteli példánál látható1 —-a bemelegítőcsészét a (24) borszeszelgázositóval láthatjuk el, amely a borszeszgőzt a (21) fúvóka alá vezeti. A felszálló borszeszgőz a bemelegítő- 85 csészében égő lángtól meggyullad és a (21) fúvókát és a (16) csövet felmelegíti. A borszeszelgázositót a találmány szerint úgy képezzük ki, hogy működését beszünteti, mielőtt a bemelegitőcsészében 90 lévő tüzelőanyag egészen elégett; a bemelegitőláng tehát kialszik, mielőtt a főégő tüzelőanyag szeleporsóját nyitni kell, úgyhogy a tüzelőanyaggőz a fúvókán nem gyulladhat meg. 95 A külön be melegítő láng kialvása úgy rendezhető be, hogy abban az időpontban következik be, amikor az elgázositó elegendően fel van melegítve, amikor tehát a tüzelőanyaghozzávezetés a fő- 100 égőhöz bekövetkezhet . Ez esetben a külön láng kialvása a jel a tüzelőanyaghozzávezetés működtetésére. Az 1. és 2. ábra ilyen berendezés kiviteli plédáját mutatja. Az ú. 11. borszesz- 105 elgázosítót a mindkét végével a (15) bemelegítőcsészébe merülő (24) cső alkotja. E csővégek nem érnek le egészen a csésze fenekére, illetve a nyílás (vagy a nyílások), amelyen át a borszesz az elgázositóba no léphet, nem fekszik egészen olyan mélyen, mint a bemelegítőcsésze feneke, úgyhogy már a bemelegítőcsésze tartalmának a kiégése előtt borszesz többé nem lép az elgázosítóba és így borszeszgőz sem száll 115 a (24) csövön át lefelé a (25) égőnyíláshoz.
