120517. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmelegítő készülék elgázosítóégő-berendezéssel nagyobb teljesítményekhez
Az elgázosító működési módja a következő: ha a (15) bemelegítőcsésze borszesszel telt, akkor a borszesz a (24) borszeszelgázosító végeibe is felszáll és 5 ha a bemelegítőcsészében lévő borszeszt meggyujtjuk, akkor az elgázosító végei megmelegszenek, az abban lévő borszesz elgőzölög és ezt a gőzt a (24) csövek a (25) égőnyíláshoz vezetik. A felszálló gőz a 10 (15) borszeszcsészében égő lángtól meggyullad és az ily módon a (25) nyílásnál képződött külön bemelegítőláng felmelegíti a (21) fúvókát, a (30) tüzelőanyagházat és az elgázosítótól a tüzelőanyag-15 házhoz vezető (16) vezetéket. Mihelyt a (15) bemelegítőcsészében lévő tüzelőanyag annyira elégett, hogy a (24) külön elgázosító bemerülő végeiben tüzelőanyag többé már nincs, akkor ezen elgázosító 20 a működését beszünteti és a (25) külön bemelegítőláng kialszik. Ez a járulékos elgázosító természetesen csak az egyik végével is merülhet a bcrszeszcsészébe vagy egyéb célszerű alakú és kivitelű 25 lehet. Avégből, hogy a borszesznek a borszeszelgázosító által való leszívását minden esetben elkerüljük, az elgázositót a (26) szellőztetőnyílásokkal láthatjuk el. Minthogy az égő a tüzelőanyag elgázo-30 sításánál sem jön magasabb nyomás alá, mint amely az (1) tüzelőanyagtartályból jövő nyomásesésnek megfelel, ennélfogva a berendezés egy részének sem kell nyomásállónak lennie. Elegendő tehát egy 35 egész egyszerű tüzelőanyagtartály; az elgázosító és valamennyi rész könnyű szerkezetű lehet; a csavarozások és a tüzelőanyagszelep igen könnyen tömítve tarthatók; végül a szivattyú, amely nemcsak 40 költségbe kerül, hanem sohasem dolgozik hosszabb ideig kifogástalanul, elmarad. Minthogy ugyanazon égőteljesítménynél a tüzelőaiiyagg'őz (21) kiönilőfuvókájának az egész csekély nyomásnál sok-45 kai nagyobb keresztmetszete van, mint pl. ugyanazon égőteljesítmény fuvókájának magas nyomáshoz, ennélfogva ebből minden további nélkül az az előny adódik, hogy a tüzelőanyagfuvóka beoxidáló-50 dása vagy elpiszkolódása nem várható. Azonkívül a (18) tüzelőanyagszeleporsót a fúvókán belülről egészen átcsavarható olyan erős csúccsal láthatjuk el, hogy a pecek az esetleg mégis a fúvóka elé kerülő ,55 idegen testeket keresztülnyomja. Az 1—4. ábrákon feltüntetett (8) elgázosítót a belül (9) csavarmenettel ellátott kettősfalú cső alkotja. A találmány természetesen nemcsak az ilyfajta elgázosítás folyadékmelegitőkre terjed ki, 60 hanem az elgázosító más kivitelű, pl. csavarmenet nélküli, vagy szilárdmagú, vagy egyszerű csövű, vagy hasonló is lehet. Azonkívül a találmány nincs arra korlátozva, hogy a tüzelőanyaggőz az 65 elgázosítóból a (10) és (11) fenekek között vételeztessék el, hanem olyan kivitelű is lehet, hogy mindkét cső számára csak egy fenék van és a gőzök az elgázosítóból oldalt vételeztetnek el. Az elgázosító fel- 70 tüntetett kiviteli példájának az az előnye, hogy a belépő tüzelőanyag és a képződő gázok nem áramolhatnak egyenesen a legrövidebb úton a kiömlőnyíláshoz, hanem a csavarmenet az utat jóval meg- 75 hosszabbítja és ezzel egyenletesebb elgőzölgést és a tüzelőanyaggőz nyugodtabb hozzávezetését érjük el. Avégből, hogy a (8) elgázosító és esetleg az (5) tüzelőanyaghozzávezető vezeték túl 80 nagy felmelegedésének elejét vegyük, a tüzelőanyaghozzávezető vezeték a találmány szerint egy nagy keresztmetszetű (5) cső lehet, úgyhogy a cső sok tüzelőanyagot tartalmaz, amely a fölösleges hőt 85 felveszi. Míg eddig az volt szokásos, hogy a hasonló égőkhöz való tüzelőanyaghozzávezető vezetékeket csak kb. 3—5 mm. vastagságúra készítették, addig a találmány szerint 10 mm.-nél nagyobb belső- 90 átmérőjű tüzelőanyaghozzávezető vezetékeket alkalmazunk. Ugyané célból az elgázosító előtt,illetve a tüzelőanyaghozzávezető vezetékben teret is lehet kiképezni, amely egy nagyobb tüzelőanyagmennyi- 95 séget tartalmaz, amely aztán hőt vehet fel. E teret is ismét megfelelő nagy átmérőjű cső alkothatja, de lehet egyéb tetszésszerinti kivitelű is. Az 1—4. ábrán vastag csőből álló (5) 100 tüzelőanyaghozzávezető vezeték van feltüntetve, amely a térnek és ezzel az (5) vezetékben lévő folyadékmennyiségnek a növelése céljából a (8) elgázosítón túl a (37) résszel még meg van hosszabbítva. 105 Az elgázosítóból visszaáramló meleget ennek következtében az így képezett (5, 37) kettős tüzelőanyagvezeték felveszi és így a (8) elgázosító túlhevítése és az (5) tüzelőanyaghozzávezető vezetékben idő- 110 előtti elgázositás nem következhet be. Az égő — mint már említettük — a (22) tüzelőanyaghozzávezetőcsőből és a (14) égőcsövekből áll; előbbibe a tüzelőanyagot a (21) fúvóka fújja be és szívja be a primér 115 levegőt. A (22) cső aztán az égő alakjába
