120428. lajstromszámú szabadalom • Motorkompresszor szabadon röpülő dogattyúval gázalakú közegeknek sűrítésére, különösen hajtógáznak erőgépe hajtásához való szállítására
12Ö428. 3 ják maguk után, mely görbe a fősűrítés végén a (6) kamrában megmaradó (e2 ) holttérbe zárt levegő expanziós görbéje. A 3. ábra szerinti diagrammból kitü-5 nik, hogy közönséges kompresszor szívólöketének tényleg hatásos l V\í része — egyforma (pü sűrítővégnyoinásnál — lényegesen kisebb, mint ugyanolyan lökethosszúságú, találmány szerinti kompresz-10 szor szívólöketének hatásos (Vt ) része. Azonkívül a közönséges kompresszor volumetrikus hatásfoka (V'j : V7 ,,) tetemes mértékben változó, ha clZ (0-i> > holttérbe zárt levegő (í', b') expanzió-görbéje, (P:) 15 szállítónyomás növelése folytán, jobbfelé tolódik el. Példaképen, oly moforkompresszorl vizsgálunk, amelynél a kompresszió (pj) végnyomása 5 attti., míg az ie2 ) holtteret az 20 = 0 20 egyenlet határozza meg. Ha azt akarjuk, hogy a volumetrikus hatásfok 0.96 legyen, akkor az elősűrítő!'okozatban a kompresszióiviszonynak 1.45-t kell elérnie, mely célból 25 az (e^) holtteret úgy választjuk meg, hogy az • 0.20 egyenletnek feleljen meg. Fenti fejtegetésekből kitűnőleg, a találmányra jellemző, hogy az ek'isűrítőfo-30 kozatban teljesített sűrítőmunka, illetve ennek a fokozatnak kompresszió-viszonya tetemesen kisebb a fősűrítőfokozatban teljesített sűrítőmunkánál, illetve a fősűrítőfokozatban kiadódó kompresszió-viszony -35 nál. E lényeges különbség a szokásos többfokozatú kompresszorokkal szemben, melyeknél mindig az a törekvés, hogy a sűrítőmunkák az egyes fokozatokban és ennek megfelelően a koinpresszió-viszo-40 nvok is lehetőleg egyeinlők legyenek. Fenti fejtegetésekből kitűnik továbbá, hogy a találmány módot ad arra, hogy a kompresszor különböző szállítási nyomásainál mindig az egység közelében fekvő 45 volumetrikus hatásfokot kapjunk, míg a holtterek egyúttal a röpülődugattyús gépek kielégítő működéséhez szükséges nagyságúak. Az alábbiakban oly röpülődugattyús 50 hajtógázfejlesztővel kapcsolatban ismertetjük a la Iái mányi, melynél legalább a sűrített levegőnek egy részét a motorhenger kiöblítésére használjuk fel. A levegőt ekkor is előbb a szabadonröpülő dugattyú létesítette elősűrítőfokozatban, majd a fő- 55 sűrítőfokozatban sűrítjük, mimellett á kompresszióviszony a fősűrítőfokozatban aránylag kicsiny, úgyhogy a gép volumetrikus hatásfoka, a fent megadott okokból, aránylag nagy és a kompresszió vég- 60 nyomásának változásaival csak lényegtelenül változik. Megjegyzendő, hogy éppeii hajtógázfejlesztő kompresszió végnyomása rendesen aránylag tág határok között változik. még pedig a liajtqgázokkal hajtandó 65 gép, pl. turbina terhelésének megfelelően. Hajlógázfejlesztőnél továbbá célszerűen arról is gondoskodunk, hogy az az út, melyet a levegő a sűrítőfokozaton való átvonulása közben a motorhengerbe áram- 70 lásáig leír, mindig egyirányú, emellett lehetőleg rövid és célszerűen párhuzamos legyen a motorhenger tengelyével. Ily módon elkerüljük azokat az energiaveszteségeket. amelyek egyébként a levqgő áramlási irányának változásaitól, vagy görbe vezetékekben fellépő nyomásveszteségektől erednek. E veszteségelv kiküszöbölése a gép hatásfokának javulását eredményezi. A 1. ábra a találmány szerinti hajtó- 80 gázfejlesztőt szemléltet. Ebben az ábrában, azonos alkatrészek megjelölésére, az 1; ábra szerinti hivatkozási jeleket használtuk. A (2) motorhenger falában (14) be- 85 ömlőnyílások vannak. Ha ezeket a motordugattyúk egyike külső holtponli helyzete közelében feltárja, akkor a (2) motorhenger belseje és az ezen hengert körülvevő. tömített .,(15) tartály között össze- 90 köttetési létesítenek. A ^15) tartályban van a hajtógázfejlesztő kompresszor-részében komprimált nyomólevegő. A (2) motorhengerben (16) kihocsájtónyílások is vannak. Ha ezeket a másik motordugattyú 95 feltárja, akkor közlekedés létesül a motorhenger és a (17) kiömlő vezeték között. A (4) sűrítőhengerek a (15) tartály két végén vannak. Minden (egyes (4) henger (6) fősűrítőkamrája a (15) tartállyal 100 közvetlenül szomszédos kamra, mjg az (5) elősűrítőkamrák a gép I«H végén fekszenek. Levegőnek a gépen való átáramlásának megkönnyítésére, aránylag" sok (8a) 105 szívószelepet rendezünk el minden (4) henger szabad végén. A (1) henger másik végén (9) nyomószelepeket rendezünk el, melyeknek révén a (6) sűrítőkamrát a (15) tartállyal hozhatjuk összeköttetésbe, 110 A (10) átömlőszelepek végül egy-egy, ^ (3) dugattyúban elrendezett (7 álömlő-