120426. lajstromszámú szabadalom • Pótfűtőtest kályhákhoz

Megjelent 1ÍKJÍÍ. évi április hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 12012*1. SZÁM. IL/H. OSZTÁLY. — M. 11196. ALAPSZÁM. Pótfűtőtest kályhákhoz. Máté István lakatosmester, Csongrád. A bejelentés napja 1937. évi december hó 29 ike. Miután a kályhákból távozó füstgázok még meglehetősen magas hőmérsékletűek és így aránylag jelentékeny, kihasználatlanul maradt hőt visznek magukkal a kéménybe, 5 már nagyszámú, különféle javaslat vált ismeretessé, melyek a kályhákhoz csatolandó, a füstgázok hőjét kihasználó pótfűtőtest létesítésére irányultak. Mindezek a pótfűtőtestek két- vagy többszörös fiist-10 csőből, kígyócsőből vagy olv szekrényből állottak, melyek párhuzamosan vagy egymás után kapcsolt füstj áratokat, illetve a füstgázok útját meghosszabbító terelőlapokat foglaltak magukban. Más szóval 15 az összes eddigi ily javaslatok szerkezeti és hőtechnikai szemponlból abban merültek ki, hogy a hőleadásl, illetve a hőleadófelületcket fokozták. A találmány, mely különösen gázdús tüzelőanyagokat eltüzelő 20 kályhákkal kapcsolatban jut előnyösen érvényre, a pótfűtőtestek létesítésére irányuló valamennyi eddigi javaslattól eltérően és továbbmenően, nem egyszerűen a hőleadó felületek növelésére, illetve nem csupán a 25 füstgázokkal távozó hővel számoló hőkicserélősre, hanem hőtermelésre irányul és abból a megfontolásból indul ki, hogy, különösen gázdús tüzelőanyagok esetén, a kályhákban végbemenő, többé-kevésbé tö-30 keletien elégetés folytán a kályhából távozó füstgázokban még többé-kevésbé elégetlen, azaz elégethető és így további, végső hőfejlesztésre alkalmas alkatrészek vannak. A találmány az utóbbiaknak maigá-35 ban a pótfűtőtestben való elégetésére irányul és evégből a pótfűtőtestet alkotó szekrényt szekunder légbevezetésre rendezzük be, vagyis a szekrény egyik falában, pl. tetején, célszerűen szabályozható légbevezető nyílásokat alkalmazunk. i() A találmány egyaknás töltőkályhákhoz, valamint kétaknás kályhákhoz egyaránt előnyösen alkalmazható. Tudvalévőt, hogy a közönséges, egyaknás kályhák gázdús tüzelőanyagok esetére tökéletlenek, mert í;> nem adnak arra alkalmat, hogy a hirtelen, nagy tömegben fejlődő gázokból, melyek nagymérvű füstkicsapást, sőt robbanást is okozhatnak, a lángok szabadon kifejlődhessenek. Éppen ezéii létesítették a kétak- 50 nás kályhákat, melyeknél a töltőaknáihoz külön lángakna csatlakozik. A találmány az egyaknás kályhák szóbanforgó hiányának pótlására alkalmas, mert a találmány szerinti pótfűtőtesit tulajdonképen egymá- 55 sodik. az egyaknás kályhához csatlakozó aknát, lángaknát alkot. A találmány azonban még a gázdús tüzelőanyagok kellő elégetése szempontjából tökéletesebb kétaknás kályháknál is előnyösen alkalmazz 60 ható, mint a második aknához (lángaknához) csatlakozó további, harmadik rész: ú. n. utóégési tér. Kétaknás tüzelőberendezésekkel kapcsolatban ismeretessé vált oly javaslat, mely szerint a lángtéren túl 65 szűkítő testeket, ezeken túl pedig, szekunder légvezetéssel kapcsolatban, utóégési kamrát alkalmaztak, aholis a még kiégetendő gázok a szükítői testek közötti, szük nyíláson át jól összekeveredve tódultak a 70 bővebb utóégési kamrába, ahol tökéletesen kiégtek. Ugyanezeket a hatásokat teszi lehetővé maga a találmány szerinti pótfűtőtest is, de jóval egyszerűbb és ol-