120426. lajstromszámú szabadalom • Pótfűtőtest kályhákhoz

2 1M0426. csóbb alakban. Nevezetesen egyrészt a kiégetendő gázok jó összekeveredését előidéző szűk nyílást maga a pótfűtőszekrény és a kályha közötti kis csőcsonk-5 csatlakozás adja. anélkül, hogy külön szerkezeti kialakításra vagy kiegészítésre (szűkítő testekre stb.) volna szükség, másrészt a szekunder légvezetésre berendezett pótfűtőszekrény, kétaknás kályhák esetére. <0 az imént említett utóégési kamra szerepéi tölti be. A találmány továbbképzése szerint a pótfűlőszekrényt magában véve ismeretes légcsatorna töri át, melynek határoló fe-15 lülete a íűtőfelületet növeli, aholis tehát a kályhával fűlendő helyiség levegője egyrészt a kályhán és a pótfűtőszekrény külső felületein, másrészt a szóbanforgó légcsatorna határoló felülelén. gyorsan, meleg-20 szik fel. Ilyen légcsalornákat a kályhák teslét vagy más fő-fíítőtestekel áttörő csatornákul (a szobalevegő gyorsabb felmelegítésére) alkalmaztak már, de sohasem a kályhák pótfűtőtcsleinél. melyeknél annak 25 nem is lett volna érlelnie, mert egyszerííein csak a kémény felé változatlanul (még elégetlen alkatrészekkel) lávozó füstgázokban megmaradt hő kihasználásáról volt szó; ez esetben a szóbanforgó további, 30 levegői átbocsátó csatorna alkalmazása alig érezhető előnyt jelentett volna. Azonban sokkal érezhetőbb, sőt tökéletesen érvényesül ez az előny a találmány szerinti pótfűíőlcslnél. melyben a lávozó fűstgá-35 zokat kiégetjük, léhát fokozzuk azok hőtartalmát. melynek hatására az áttörő légcsatorna járulékos alkalmazása jelentékenyen érezhető mértékben járul hozzá a szobalevegőnek nagyol)!) fokú és gyorsabb 40 felmelegítéséhez. A találmány, mely még egyéb, alább leírandó előnyös sajátságokkal rendelkezik, a rajzon példaképpcni megoldási alakjaiban. részben vázlatos oldalnézetben. 45 részben függélyes metszetben látható. Az (a) kályhához (1. ábra) a szokásos (b) csőcsonkja közvetítésével a (c) pótfűtőszekrény csatlakozik, melynek pl. a tetején a szekunder levegőt bebocsáló 50 (d) nyílás, vagy nyílások vannak. Ezeket magában véve ismert feltételekhez (a tüzelőanyag minőségéhez, a huzalhoz, a tüzelés menetéhez stb.) mérten tetszőleges módon, pl. az (e) tolókával szabályozhal-55 juk. A (c) szekrényen az (a) kályhával ellenkező oldalán két. felső (f) és alsó (fl) kivezető nyílás vagy csőcsonk van. melyek a kéménybe torkoló, külső (g) füstcsőbe mennek át. A felső (f) csőcsonkban (h) fojtó-, illetve elzárószeVp 60 vagy csappantyú van. A tüzelés megindításakor- amikor élénkebb huzatra van szükség, a (h) szelepet nyitjuk. így a füstgázok a (c) szekrénynek csak felső részén és mindjárt az (f) csőcsonkon át áramla- 65 nak a kémény felé, tehát kisebb huzatellenállást okoznak. A begyújtás után a (h) szelepet a tüzelés menetéhez merten elzárjuk, ami kőris azután a füstgázok a (c) szekrény egész magassága mentén 70 kénytelenek lefelé, az alsó (fl) csőcsonkba és innen a kéménybe távozni, még pedig a szekunder légbevezetés folytán gyakorlatilag teljesen kiégett állapotban. A (c szekrényt egész magasságában. 75 a bevezetésben említett okból, a (k) légcsatorna töri át. A (c) szekrény felső, (cl) része célszerűen levehető darabot alkot, mely (i)nél csatlakozik a szekrény többi részéhez. 80 A szekrény levehető (cl) része egyrészt az (a) kályha (b) csőcsonkjába illő. csatlakozó (bl) csőcsonkot, másrészt a (k) légcsatorna felső részét hordja, mely (kl)nél csatlakozik a légcsatorna alsó részé- 85 hez. Tisztítás vagy esetleges javítás esetén a pótfűtőtestet oldalirányban (jobbra) eltoljuk, hogy a (bl) csőcsonk a kályiha lv esőcsonkjából kihúzódjék, mire a szekrény (cl) részét a (bV; csőcsonkkal és 90 a (k) légcsatorna felső részével együtt leemeljük. amikoris a pótfűtőtest minden része könnyen hozzáférhető. Légcsalornául nemcsak függélyes, hanem egy vagy több vízszintes vagy ferde 95 csatornát is alkalmazhatunk, azonban függélyes (k) csatorna annyiban célszerűbb, amennyiben kéményszerű. huzatfokozó hatásánál fogva az átvonuló levegő sebességét és Igy a hőközlésl fokozza. 100 A szekrény felső (cl) része jóval kisebb magasságú is lehet és a (bl) csőcsonk a szekrény alsó részén is alkalmazható. Az 1. ábra szerinti megoldás esetén a (g) íüslcső a (c< szekrény alsó részé- 105 vei együtt a (cl) felsőrészben (mint ágyazatban) a pólfűtőtest függélyes tengelyvonala körül tetszőlegesen elfordítható és így a (g) füst cső a helyi viszonyoknak (a kémény helyének megfelelően bármely 110 kívánt helyre hozható. Viszont a 2. ábra szerinti megoldásnál, mely szerint a (bl) csőcsonk a (c) szekrény alsó részén van. a szekrény felső (cl) részét [mely az