120330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szövetek feszítés nélküli szárítására

MAGYAR KIRÁLYI #S£jJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120330. SZÁM. XI V/e. OSZTÁLY. — G. 8622. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék szövetek feszítés nélküli szárítására. Ernst Gessner Aktieugesellschaft cég, Aue (S;i.). A bejelentés napja 1938. évi április hó 5 ike. Sok szövetfajtáná! igen előnyös a fe­szítés nélküli szárítás szabadonfutó füg­gesztés által. Ez a szárítási eljárás nem alkalmazható azonban minden szövetnél 5 és szövetfajtánál. Nem alkalmazható azok­nál, amelyek a szárítás folyamán alaki változásokat szenvedhetn ek, el húzódnak, ráncossá lesznek, vagy átfordulnak, úgy­hogy az elkészítésnél zavarok állhatnak be. 10 Javasolták már a feszítő-lánc által tört vonalban ide-oda vezetett szövet fokozato­san hevített száraz levegővel való keze­lését, oly módon, hogy a légáram, előbb kevéssé hevítve, a kifutó szövetpályák közé 15 vezetődik, azután pedig egy magasabb hő­fokú fűtőberendezésen áthaladva, a be­futó szövetpályák közé ér. Ez a módszer — tisztán hőtechnikai szempontból te­kintve — nem vezet a kívánt eredményhez, 20 mert a szövet túlszárítotit állapotban hagyja el a készüléket. Ehhez járul még, hogy a feszítő-ílánc-vezetés körülményes és fino­mabb és érzékenyebb szöveteknél nem al­kalmas. Fiiggőszárítóknál alkalmaztak már 25 olyan eljárást is, amelynél a szövetet a függesztők alatt a gép bebocsátó végéhez vezették vissza, hogy a bebocsátás és a kibocsátás térben együtt Hegyen. Ennél az eljárásnál azonban a szövet, közvetlen mi-30 előtt a gépet elhagyjia, olyan helyen szeli át az alulról felfelé irányuló légáramot, ahol a légáram a legmagasabb hőmér­sékletű; ami természetesen egészen hibás, mivel így túlszáradás következik be, an-85 nak minden hátrányával. A találmány célja, az ismert szárítási eljárások hátrányait megszüntetni, elsősor­ban azáltal, hogy a szárítási eljárás két részben történik, oly módon, hogy az első részében a szövet szabadon függve halad 40 át a szárító téren, a második részében pe­dig kényszermozgásban vezetődik kísérő­kendő és az ezen felfekvő, azonos körül­futó sebességű, és a kendőn legördülő nyomóhenger között. Ezzel elérjük azt, 45 hogy a szövetnél alaki elváltozások nem következhetnek be, mert a szárítási el­járás ama részében, amely az elváltozáso­kat elősegíti, a szövet kö n y s z e r m ozgásban vezetődik, a folyamat első részében pedig 50 a szabadonfutó függesztés előnyei jutnak érvényre. Ez a szárítási eljárás lehetővé teszi a levegőnek különösen kedvező ve­zetését, mivel a szárítási folyamat máso­dik részében, tehát a kényszerpályán való mozgás alatt, a szárítás első része folya­mán nedvessé vált és lehűlt szárító-levegő hatása érvényesül. így elkerülhetjük azt a veszélyI, hogy az előzetes szárítás folya­mán igen érzékennyé váló rostot kelleté- 60 nél erősebben hevítsük. Egyben pedig a nedvességgel telített levegő alkalmazásá­val elérjük, hogy a szövet a környezet­nek megfelelő mértékben nedves állapot­ban hagyja el a készüléket, ami különösen 65 kedvező az áru külsejére és fogására. A rajzon a találmányt képező készülék egyik példaképem fogan atosítási alakja látható. Az, 1. ábra a szárító készüléket mutatja 70 függőleges keresztmetszetben, a 2. ábra az első ábra II—II vonala sze­rinti'metszete, a 3. ábra egy részlelet nagyobb méretben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom