120289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kábelek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120289. SZÁM. Vlf/G. OSZTÁLY. — l\ 8764. ALAPSZÁM. Eljárás villamos kábelek előállítására. Societá Italiana Pirelli cég, Milano (Olaszország). , A bejelentés napja 1936. évi májas hó 25-ike. Olaszországi elsőbbsége 1935. évi június hó 13-ika. . A találmány villamos kábelek előállít tásának olyan javításait célozza, amelyek különösen előnyösek, ha a kábeleknek nagy feszültségekkel szemben ellenállók-5 nak kell lenniök. A kábelek, amelyeknél a találmány alr kalmazható, egy vagy több vezetőt tartalmaznak, szigetelő folyadékkal impregnált likacsos anyágból készült szigetelő 10 burkolatuk van és áthatlan köpenybe vannak zárva. Az impregnálást úgy végezzük, hogy a likacsos szigetelőmasszában előbb vákuumot állítunk elő és azután a folyadékot 15 a masszába belépni hagyjuk. Émellett azonban, mivel tudvalevőleg tökéletes vákuumot nem lehet elérni, bizonyos légmennyiség apró buborékok vagy léghólyagocskák alakjában még az impregr 20 nálómasszában marad. E buborékok, — különösen, ha a rendszerint a külső köpenyben bekövetkező hőkiterjedéskor expandálnak és minthogy nagy feszültségeknél ionizálódnak — a szigetelés 25 kezdődő romlását és ezzel átütésétokozzák. A találmány célja a gázbuborékok ionizálódásának elkerülése vagy legalább ( csökkentése és ezzel a kábel működési biztonságának fokozása. 30 valamely kábel dielektromos veszteségeit növekvő feszültségeknél mérjük, akkor tudvalevőleg azt találjuk, hogy bizonyos feszültségtől kezdve a veszteségek már nem növekednek a feszültség 85 négyzetével, vagyis a veszteségtényező már nem állandó, hanem a veszteségek gyorsabban növekednek; ez annak a jele, hogy á kábelben maradt gázbuborékok ' i ionizálódása kezdetét vette. Feltételezhető, hogy a gyakorlatban a 40 gázbuborékok, amelyek ezt a jelenséget okozzák, a fenti megfontolások szerint az impregnálómasszában maradó levegőből erednek. Azonban az Összes gázok a villamos igénybevételnek nem ugyanannál az 45 értékénél ionizálódnak. Az alább felsorolt gázoknál pl. a légköri nyomásnál a következő ionizálódási tényezőket találtuk (á levegő ionizációs tényezőjét l-nek véve)í Levegő . . 1.00 Etilén 1.27 £0 Hélium. .. 0.12 Acetilén. 1.30 Széndioxid 0.97 Nitrogénoxid (NO) 1.38 Nitrogén . 1.07 Kéndioxid 2.05 Valamely adott gáz ionizálódási tényezője azonban a nyomással jelentékenyen 65 változik és a nyomással való változás, vagyis a dielektromos kohézió az egyes gázoknál különböző. Ennek következtében tehát nyilvánvaló hogy a kábelben levegő helyett meg- «o maradó gáznak célszerűen olyannak kell lennie, hogy azoknál a nyomásértéknél, amelyek a kábel belsejében felléphetnek, ionizálódási tényezője minél nagyobb legyen. Minthogy ez a nyomás a hőmér- 65 séklettől, vagyis a terheléstől, az előállítás kezdeti feltételeitől és a rendszerint ólomból készült külső köpenynek ezt követőleg a nyomássál szemben tanúsított magatartásától függ, a kérdés kétség* 70 te lenül igen bonyolult. < Ismeretes a likacsos anyagban az impregnálás előtt lévő levegőnek az impregnáló folyadékban könnyen oldódó gázzal való helyettesítése, úgyhogy az 75 evakuálás és az impregnálás után nyo-1 mokban visszamaradó gáz az impregnáló folyadékban oldható. Nyilvánvaló, hogy