120289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kábelek előállítására

2 130389. ezzel az eljárással a maradékgázok nem távolíthatók el tökéletesen, hanem alkalmazásával az impregnáló folyadékban feloldott gáz és a — bár csak nagyon 5 csekély mennyiségben jelenlévő — gázfázis között a Henry-féle törvénnyel megszabott egyensúly feltételei állnak be. Az ionizálás szempontjából az említett eljárásnál az a hátrány mutatkozik, hogy 10 a kábel végállapotában a gázmaradékok igen kis nyomás alatt vannak és így általában könnyebben ionizálhatok. A találmány értelmében a szigetelő masszát olyan nyomáson, mely a kábelek 15 impregnálásához rendszerint használt, 1 cm/Hg-nál nem nagyobb nyomást meghaladja, az impregnáló folyadékban igen jól oldható gáznemű anyaggal telítjük, mely a kábelben részben buborékok 20 alakjában mrrad meg és melynek ionizálódási tényezője nagyobb, mint a levegőé. Utóbbi hatást vagy a gáz kellő megválasztásával, vagy azzal érjük el, hogy a kábelben visszamaradó gázbuborékok-25 ban nem uralkodik túlságosan kis nyomás. A gázt az impregnáló folyadékban annak az impregnáláshoz való használata előtt vagy után, feloldjuk. Ha a folyadékban oldott gázalakú anyag mennyiségét helye-30 sen állapítottuk meg, akkor gondoskodhatunk arról, hogy függetlenül azoktól a változásoktól, amelyek a folyadék térfogatában a kábel változó munkafeltételei közben fellépnek, a likacsos szigetelő-35 anyagban lévő gázok nyomása ne süllyedjen valamely előre meghatározott érték alá. így a gázbuborékok vagy természetüknél fogva vagy pedig a bennük uralkodó nyomás következtében csupán na-48 gyobb feszültségeknél ionizálódnak és ezért sokkal nagyobb feszültségeknél is a kábel megbízható üzemét biztosítják. A gázok közül, amelyek bizonyos mértékig a fent megadott tulajdonságokkal 45 rendelkeznek és előnyösen alkalmazhatók, pl. az etilént, acetilént és nitrogénoxidot említ j ük. Előnyben részesítendők az olyan gázok, amelyekben a molekulák szabad úthossza 50 nagyon rövid és amelyeknek molekulái nagyon stabilak, minthogy ezeknek ionizálódási tényezője nagyobb. A gázok megválasztásánál természetesen más tulajdonságokra is tekintettel kell lenni, 55 különösen arra, hogy az impregnáló folyadékkal és a likacsos szigetelőanyaggal szemben vegyileg semlegesek legyenek, mégpedig nemcsak a rendes viszonyok között, hanem a villamos térben is, amelynek hatása alatt a gáz a kábelben van. 60 A kábeleknek a találmány szerinti módon való előállítására a külső köpenvnyel még nem burkolt kábelt, miután a levegőt a vezetőre felvitt likacsos anyagból a szokásos módszerekkel lehetőleg 05 tökéletesen kihajtottuk és az impregnáláshoz használandó folyadékot lehető legmesszebbmenően gáztalanítottuk, az előnyösen forró folyadékba mártjuk. Bizonyos idő múlva, abban a tartályban, 7j amelyben a munkát végezzük, a választott gázalakú anyagot mindaddig a folyadék felszíne fölé vezetjük, míg csak a kívánt nyomás, amely a légköri nyomással egyenlő, sőt annál nagyobb is lehet, 75 létre nem jött. A gáz akkor a folyadékban feloldódik és ezzel a kábel szigetelésébe hatol. Az ehhez szükséges idő különböző körülményektől függ és némely gáznál csupán néhányszor 12 órát igényel. Ezt 8(1 az időt a célnak megfelelő fogásokkal, pl. lcavarással, a gáznak a folyadékon át való buborékoltatásával stb. megrövidíthetjük. A nyomás alatt lehűtött kábelt ezután a tartályból kivesszük és szokásos módon 85 a külső köpennyel látjuk el. Másik módszer szerint, amely akkor is alkalmazható, ha a külső köpeny már az anyagon van, mindenekelőtt mind a vezetőket fedő likacsos anyagot, mind pedig 90 az impregnáláshoz használandó folyadékot a választott gázalakú anyaggal különkülön telítjük. Azután a likacsos anyagot és a folyadékot valamely megadott nyomásig gáztalanítjuk, úgyhogy azokban 9"> még a kívánt gázmennyiség maradjon. Az impregnálást azután ennél a nyomásnál végezzük. Nyilvánvaló, hogy a meghatározott mennyiségű gáznemű anyag oldatának az 100 impregnáló masszában való előállítására más módszerek is használhatók és hogy a leirt eljárások csupán példaképeniek. Az eredménynek minden esetben olyannak kell lennie, hogy a kábelben lévő 10" impregnáló massza gázalakú anyaggal meghatározott nyomáson telített legyen, mely nyomás lényegesen nagyobb az eddigi kábelek impregnálásánál alkalmazott, a légkörinél kisebb nyomásnál, no nevezetesen a légköri nyomással egyenlő, sőt annál nagyobb is lehet. Célszerűnek bizonyulhat gáznemű anyagnak olyan anyagot választani, mely azegész hőmérsékleti körzetben, melyben 115 a kábel dolgozik, vagy annak egyik részé-