120238. lajstromszámú szabadalom • Lapátkerék
túllépi, úgy leválási jelenségek és kavitációk következnek be. A rááramlási szöget és az áramlási sebességet tehát a lapátkeréknél is bizonyos határokon belül 5 kell tartanunk. A hidraulikus viszonyok a lapátmozgás sajátossága következtében — amint ezt az 1. ábra kapcsán kifejtettük — a (K) kör különböző helyein különbözők és 10 különösen jelentős különbség forog fenn a 3. ábra (E—F) körnegyedén lévő viszonyok és a két, (F—G) és (H—E), körnegyedeken lévő viszonyok között. Ezeket a körnegyedeket az egymásra 15 merőlegesen álló (Dl 5 D2 ) kerékátmérők határolják, amelyek a (D) átmérőhöz képest, amelyen az (N) vezetőpont fekszik, mindkét oldal felé 45°-kal el vannak tolva. Az (E—F) kör negyedkor zetben 20 lévő viszonyoktól a (G—H) körnegyedkörzeten lévő viszonyok is jelentősen különböznek; mégis elégséges, ha a lapátok a (G—H) körnegyed körzetében a viszonylagos áramláshoz simulnak. Nyo-25 matékosán hangsúlyozzuk, hogy a megadott körnegyedhatárok nem tekintendők éles elhatárolásoknak; inkább csak körnegyedszerü körzeteket jelentenek. Hogy a viszonyok a nevezett kör-30 negyedkorzetekben miáltal különböznek, azt az 1. ábra különböző lapátállásai mutatják. Ha a lapátok az 1. ábrán feltüntetett lapátmozgásnál — mikoris tehát egy 85 meghatározott üzemi állapotnál egy egységes és egy meghatározott helyen álló (N) vezetőpónt a mérvadó —, az (F—G) és (H—E) (hátsó és mellső) körnegyedekben még megengedhető szögértékekkel Í0 és nagy csuszamlással dolgoznak, úgy a megengedhető szögértékek az E—F körnegyedben, ahol a lapátok — amint már enllítettük — igen gyors fordulást végeznek, túl lesznek lépve. Ha az (E—F) kör-15 negyedben megengedhető szögértékeket akarunk kapni, akkor ebben a negyedben az emelkedési magasságot kisebbíteni kell. A Vezetőpontot tehát, amely a 3. ábra szerint bizonyos üzemi állapot ré•,0 szére (N)-nél van beállítva, az (E—F) körnegyeden átfütó lapátok részére az (Ö) kerékközponthoz közelebb, tehát pl. (Ns )ba kell áthelyezni. Ez oly mértékben történhetik, hogy az (F—G) és (H—E) kör.5 negyedeken átfutó lapátoknak még nagy emelkedési magasságánál is a rááramlási szögek az E—F körnegyeden átfutó lapátok részére megengedhető határokon belül maradnak. Ezért lehetséges, gyors 1118. 3 mehetnél a lapátok kerületi sebességének 60 a csökkentésére az emelkedési magasságot a mellső és hátsó körnegyedben növelni. Ez oly messze mehet, hogy az (N) vezetőpontot a mellső és hátsó körnegyeden átfutó lapátok részére a (D) 65 átmérőn az (O) kerékközépponttól a (K) körvonalba vagy azon túl eltolhatjuk. Minél közelebb hozzuk az (N8 ) vezetőpontot az (0) kerékközépponthoz, annál kisebb az (E—F) körnegyeden átfutó 70 lapátok emelkedési magassága és ha az (Ng) pontnak a kerékközépponthoz való közeledése bizonyos határt átlép, akkor az (E—F) körnegyeden átfutó lapátok turbinalapátokként működnek, amennyi- 75 ben azokat a mellső és hátsó körnegyeden átfutó lapátok által létesített vízáramlás hajtja. Ez némely esetben még kívánatos is lehet, minthogy már javasolták is csavarpropellereknél a szárnyak emel- 80 kedési magasságát az agy felé oíyképen csökkenteni, hogy azok az agy körzetében turbinalapátokként dolgozzanak. Kimutattuk tehát, hogy két okból előnyös a 105723 sz. osztrák szabadalom- 85 nak megfelelő (lásd 1. ábrát is) lapátmozgástörvénytől, tehát azon törvénytől eltérni, amely azzal van meghatározva, hogy a lápátmerőlegesek minden üzemállapotnál egy meghatározott ve- 90 zetőponton mennek át. A találmány értelmében azonban a vezetőpontnak a lapátok által leirt út különböző részei számára más helyzetet kell elfoglalnia éspedig először azért, 95 hogy az emelkedési magasságot a mellső és hátsó kerékfélen különböző naggyá tegye, másodszor pedig azért, hogy az emelkedési magasságot a mellrő és hátsó körnegyedben nagyobbra tarthassa, mint 100 abban a körnegyedben, amely a vezetőpont excentricitásának oldalain fekszik. Minthogy a vezetőpontnak, a megadott okokból, helyét a lapát mindegyik egész fordulatánál változtatnia kell, ennélfogva 105 tulajdonképen már nem helyes vezetőpontról egyáltalán beszélni, és ezért ajánlatos a lapát-merőlegeseknek az áramlási irányra merőlegesen fekvő kerékátmérővel való metszéspontjáról beszélni. 110 Ez a metszéspont tehát minden üzemi állapot részére, bizonyos határon belül, mindegyik lapát részére ide-oda fog ugrani vagy ide-oda is vándorolni éspedig a 2. ábra értelmében pl. az (Nt ) és (N2 ) 115 helyzetek között, a 3. ábra értelmében pedig pl. az (N) és (N.,) helyzetek között. Emellett azonban ezen pontoknak a
