120238. lajstromszámú szabadalom • Lapátkerék

120238. 2. és 3. ábrában különböző jelentőségük van, mert hiszen azon lapátok lapát­merőlegeseire vonatkoznak, amelyek a 2. ábra értelmében a körnek más helyein 5 vannak, mint a 3. ábra értelmében. A propeller-üzem számára (N^ a merőleges­metszéspont a mellső kerékfélen átfutó lapátok részére, (N2 ) pedig a merőleges­metszéspont a hátsó kerékfelen átfutó 10 lapátok részére. A 3. ábra szerint (N) a merőleges-metszéspont a mellső és hátsó ' körnegyeden átfutó lapátok számára, (N3 ) pedig a merőleges-metszéspont a metszéspontok excentricitásának olda-15 lain fekvő körnegyeden átfutó lapátok részére. Emellett egyáltalán nem szük­séges, liogy az (N, Nj, N2 ) és (N3 ) pontok a lapát körülforgásnak egész, többé vagy kevésbé nagy, körzete részére ugyanazon 20 helyen maradjanak; sőt inkább a merő­leges-metszéspontok a lapátkörülforgás pontjáról pontjára változtathatják hely­zetüket, mindenesetre az itt kimondott alaptételek betartásával. A merőleges-25 metszéspontok tehát a 2. és 3. ábrák értelmében, bizonyos határokon belül mindegyik lapát-körülforgás közben el­állítódnak, azonban a lapátkerék mind­egyik lapátja részére magától értető­.so dően megközelítőleg egyenlő módon és egyenlő mértékben. Ajánlatos azonban a 2. és 3. ábra által által szemléltetett két mozgástörvényi egy- és ugyanazon lapátkeréken egyide-35 jüleg hatékonnyá válni hagyni, tehát a két törvényszerűséget egymásra úgy­mondhatni ráhelyezni. Propellerüzcmnél tehát az emelkedési magasság a mellső kerékfélen kisebb Jegyen, mint a hátsón 40 (2. ábra); egyidejűleg azonban az emel­kedési magasság a merőleges-metszés­pontok excentricitásának oldalain fekvő körnegyedben kisebb legyen, mint az emelkedési magasságok a mellső és hátsó 45 körnegyedben (3. ábra). A két mozgástörvény egyesítését a ; 4. ábra szemlélteti. Ennél egy meghatá­rozott üzemi állapot részére a (D) át­mérőn a lapát-merőlegesek négy metszés-50 pontja van jelezve; a mellső kerékfélhez tartozók (N,)-el, a hátsó kerékfélhez tartozók pedig (N,)-vel vannak jelölve. A két metszéspont, amely a felső (tehát valametinyi metszéspont excent.ricitásá­ö5 nak oldalain fekvő) körnegyedhez tarto­zik, ezenfelül azonban még a (3) mutató­: számot is kapta úgy, hogy tehát ezen két metszéspont (N^-mal és CN.2 3 )-mal vau jelölve. Ezen egyesítéssel elértük azt, hogy a 60 legteljesebb mértékben számot vetett­tünk mindama követeléssel, amelyek a leírt felismerések alapján adódtak. Egy bizonyos üzemi állapot részére való egyetlen vezetőpont helyett most 65 merőleges-metszéspontok körzetei van­nak, amelyeken belül a metszéspontok a lapát-körülforgás alatt egy meghatáro­zott üzemi állapot részére mozognak és pedig vagy ugrásszerűen, vagy fokozato- 70 san; ezen körzetek azonban, épúgy, mint előbb az egységes vezetőpont, mind át­mérőlegesen, mind körben elállíthatok, ha az üzemi állapotot változtatni akarjuk. Ez értelemszerűen érvényes egy ilyen 75 lapátkerék minden más alkalmazási mód­jára is, tehát ilyfajta lapátkerékszivaty­tyúra vagy lapátkerékturbinára is. Szerkesztésileg oly vezetőszerkezet, a mely a leírt mozgástörvényeket egyen- 80 ként vagy egyesítve megvalósítja, a leg­különbözőbb módon kivitelezhető. Ha egy lapát kívánt helyzete körforgásának mindegyik pontján úgy van megállapít­va, amint az az itt közölt felismerések 85 tekintetbevételével hidraulikus szempont­ból a legkedvezőbb, úgy nem nehéz oly kinematikai berendezést találni, amely ezen lapátállásokat kényszermozgásúan biztosítja. Ez megfelelően alakított veze- 90 lékek vagy vezérlőrendszerek segítségé­vel történhetik; lehetséges azonban ilyen lapátmozgásokat megfelelő vezérlőszer­kezetek révén hidraulikus vagy villamos úton is létrehozni. 95 Az 5. ábra példaképen egy vezérlő­rúdszerkezet kiviteli alakját mutatja, amely az egyesitett mozgástörvény meg­valósítására alkalmas. Mindegyik (2) lapát (1) tengelye egy 10 (3) kart hord, amelv a (4) csatlérúd révén egy szögemelő (5) karjával van össze­kötve, amely szögemelőnek (6) forgás­pontja a keréktesten van ágyazva és amelynek második (7) karja a (8) hasíték- tf vezetékben van vezetve. Ez a (8) hasíték­vezeték a (9) evűrűn van elrendezve és ezen a kerék (10) forgástengelyével pár­huzamosan fekvő tengely körül forgat­hatóan ágyazott. A (9) gyűrű a kerékhez n képest sugárirányban eltolható és ezen­kívül (11) középpontja a (10) kerék­középpont körül forgatható is. A (9) gyűrű (11) középpontjának a (10) kerék­középponthoz képesti különböző beállí- 1 tásával a lapátkerék üzemi állapota vál­toztatható. A kerék forgásánál azonban a (9) gyű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom