120238. lajstromszámú szabadalom • Lapátkerék
2 120338. magassága is megfordul úgy, hogy a közeg áramlása ellentétes irányú lesz. Az (N) vezetőpontot azonban minden excentricitásnál az (0) kerékközéppont b körül is forgathatjuk, miáltal az áramlási irány és ezzel az előretolás is megváltozik. A lapátoknak az itt leírt mozgástörvényénél azonban nem lett tekintetbevéve az, hogy a közeg áremlási sebessége a 10 (D) átmérő két oldalán különböző. Az áramlás (V) irányának az értelmében a jobboldali kerékfél a mellső, a baloldali pedig a hátr ó. (A (T) előretolás értelmében a baloldali kerékfél lenne a melkő és lő a jobboldali a hátc ó, amit azonban itt figyelmen kívül hagyunk). Propellerüzemnél a közeg áramlását a mell ő ''jobb) kerékfél gyorsítja úgy, hogy tehát az áramlási sebesség a hátr ó (bal) kerékfél 20 körzetében nagyobb. Ha tehát egy meghatározott csuszamlásnál a rááramlási szögnek a mellső kerékfélen futó lapátokon egyenlőnek kell lenni a rááramlási szöggel a hátsó kerékfél lapátjain, akkor .25 a hátsó kerékfélen lévő lapátok emelkedési magasságának nagyobbnak kell lennie a mellső kerékfélen lévőkénél. Emellett a mellső és hátsó kerékfélemelkedési magassága úgy választható meg, 80 hogy a rááramlási szögek mindkét kerékfélen egyenl'k vagy legalább is megközelítőleg egyenlők legvenek, mimellett természetesen a profilfelhajtóerők négyzetes növekedése a különböző sebességek 35 miatt figyelembe veendő. Ezzel azonban azt is elérjük, hogy a „felhajtóerő" mindkét kerékfél lapátjain többé vagy kevésbé egyenlő lesz. Az ebben az irányban tett javaslatoknak, amelyek a két kerékfélre ío eső egyenletesebb munkamegosztás céljából a mellső kerékfél megcsapatásának (Beaufschlagung) a lapátállítási szögek kisebbítése révén való csökkentésével és a hátsó kerékfél megcsapatásának a •iö lapátállítási szögek nagyobbítása révén való növelésével akarnak javítást elérni, megadott üzemi nagyságoknál kényszerűen az összmunkaérték csökkenése és ezzel az el?rt összhatásfok rosszabbodása 50 volt a következménye. A találmány már most "gondoskodik arról, hogyha a lapátkerék propellerként; vagy szivattyúként működik, a mellső kerékfél terhelése egyenlő vagy körülbelül -55 egyenlő maradjon az ismert rendszerű lapátkerék mellső felének a terhelésével és arról, hogy a hátsó kerékfél terhelése megnagyobbodjék a lapátkeréknek megfordítva turbinaként való felhasználásánál, miáltal a lapátkerék teljesítménye 60 és hatásfoka javul. Ennek lehetővé tételére a találmány szerint a mindegyik üzemi állapotra egy Meghatározott helyen lévő egységes (N) vezetőponttól indulunk ki és oly vezető- 65 szerkezetet alkalmazunk, amely -— mint ezt a 2. ábra vázlatosan mutatja — úgy van megszerkesztve, hogy a mellső kerékfélen futó lapátok lapát-merőlegesei egymást olv (Nj) pontban metszik, amely az 70 (0) keré1 középponthoz közel bb fekszik, mint azon (N2 ) vezetőpont, amelyben a hátsó kerékfélen futó lapátok lapátmerőlegesei találkoznak. A két, (Nt ) és (N2 ) pont azonban, ugyanúgy, mint az 75 (N) pont, a (V) áramlási irányra merőlegesen álló (D) kerékátmérőn fekszik. A mellső kerékfélen tehát az (Nj) v&zetépont vezeti a lapát-merőlegeseket és ezzel a lapátokat is, a hátsó kerékfélen pedig 80 az (N2 ) vezetőpont vezeti a lapátokat. Ha a lapátkereket turbinaként alkalmazzuk, akkor a viszonyok fordítottak, mert akkor a mellső kerékfélen munkát végzett víz csökkentett sebességgel jut 85 a hátsó kerékfélhez, úgyhogy ott az emelkedési magasságot kisebbíteni kell, ha a rááramlási szögnek egyenlőnek, vagy megközelítőleg egyenlőnek kell maradnia. Ha a lapátkereket szivattyúként alkal- 90 mázzuk, a viszonyok hasonlóak, mint a propellerüzemnél. A lapátok ismert mozgástörvényénél — amint ezt az 1. ábra kapcsán ismertettük •— különösen, ha az (N) vezető- 95 pontnak az (0) kerékközépponttól nagyobb távolságokba való beállításával nagyobb emelkedési magasságot akarunk elérni, az a hátrány adódik, hogy a (K) lapátkörnek az (N) vezetőpont excentri- ioo citása oldalán lévő körnegyede körzetében mindegyik ott átfutó lapátnak olyan mozgást kell végeznie, amely mind hidraulikus, mind mechanikai szempontból fölöttébb kedvezőtlen. Amint az az 1. 105 ábrából látható, a lapátot, amelynek az (S7 ) állásból az (S8 ) áláson át az (Sj) állásba kell jutnia, aránylpg rövid úton, körülbelül 180°-kal kell elforgatni. Ennek azonban mind mechanikai, íio mind hidraulikus szempontból súlyos hátrányai vannak. A tartószárny felhajtóereje - és a szóbanforgó lapátkerék lapátjait tartószárnyaknak kell tekintenünk — a rá- 115 áramlási szöggel és az áramlási sebességgel arányos. Ha az alnyomás nagy felhpjtóerőértéknél a megengedhető mértéket
