120238. lajstromszámú szabadalom • Lapátkerék

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSlfl SZABADALMI LEIRAS 120238. SZÁM. V/d/3. (XV/a., XV/cl) OSZTÁLY. — V. 3741. ALAPSZÁM. Lapátkerék. J. M. Voith cég, St. Pölten. fi A bejelentés napja 1938. évi március hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1937, évi március hó 12-ike. A 105723 sz. osztrák szabadalom lengethető lapátokkal biró lapátkerékre vonatkozik, amely lapátoknak forgástengelye a kerék forgástengelyével pár-5 huzamosan vagy megközelítőleg párhuzamosan van irányítva és amely lapátokat vezetőszerkezet hoz lengésbe olyképen, hogy a lapátok forgástengelyétől 90° szög alatt kiinduló rádiusvektorok (a 10 következőkben lapátmerőlegesek) egymást egy pontban (vezetőpontban)metszik, amely a lapátok forgástengelye által leírt körön belül fekszik. A lapátok mozgási törvénye, amelyet ilyen szer-15 kezet kényszerít rájuk, az 1. ábrán vázlatosan van feltüntetve. A kör, amelyben a lapátok forgástengelye a lapátkerék forgásánál mozog, (K)-val, a vezetőpont (N)-nel, a lapátok egyike pedig (S)-sel 20 van jelölve; a lapát, az (A) forgástengelyével, a (P) nyíl értelmében a (K) kört írja le; ezen lapátok egyes helyzeteit az 1—8 mutatószámok adják meg. Az (S) lapátoknak a mozgási értelemben 25 mellső vége nyílheggyel van megjelölve, A lapátoknak mindenkori helyzete a (K) kör különböző pontjain úgy van meghatározva, hogy a forgástengelyüktől kiinduló, felületükre merőlegesen álló (R) 30 lapát-merőleges mindig az (N) ponton megy keresztül. Ennek következtében a lapát a (D) átmérő végpontjain — amely átmérőn az (N) vezetőpont fekszik —, pontosan érintőlegesen áll, a közbenső 35 állásokban pedig az érintőleges iránytól eltér éspedig olyképen, hogy a kerék egy fordulatánál az érintőirányhoz viszonylagosan teljes lengést végez. Ezen mozgás a valamennyi lapátot körülvevő közegben a (Y) nyíl irányában áramlást hoz 40 létre, amely irány a (D) átmérőre, amelyen az (N) vezetőpont fekszik, merőleges. Ha a lapátkereket pl. hajópropellerként alkalmazzuk, mikoris az függőleges, vagy megközelítőleg függőleges tengellyel forog a vízben, úgy olyan előretolás keletkezik, amely a (V) áramlási sebességgel ellenkező irányú és a (T) nyíllal van jelölve. A (V) áramlási sebességnek a lapáttengelyeknek a (K) körön való 50 forgássebességéhez való viszonya a propeller „emelkedési magasság"-ának a mértéke. Üresjáratnál, vagyis, ha a propeller nincs terhelve, a lapáthelyzet a (K) kör mindegyik pontján a közegnek 55. a lapát mentén való viszonylagos áramlása irányának felel meg. Ha a propellert terheljük, úgy a menetsebesség a csuszamlással (slip) csökken, miáltal a lapáton egy rááramlási (Anström) szög adódik 60 és oly „felhajtóerő" keletkezik, amelynek egyik összetevője, a tolási irányba esik. Ezen összetevő nagysága a csuszamlással (slip) növekedik. Az (N) vezetőpont a vezetőszerkezet 6& elállításával a (D) kerékátmérő mentén eltolható éspedig az (0) kerékközépponton át. Az (N) vezetőpont excentricitásának a változtatásával a lapátlengés amplitúdója és a propeller emelkedési 70> magassága változtatható; a vezetőpontnak a kerékközponttal való összeesése esetén valamennyi lapát érintőlegesen áll úgy, hogy az amplitúdó és az emelkedési magasság nulla és ha az excentricitást 75. megfordítjuk, úgy a propeller emelkedési