120201. lajstromszámú szabadalom • Egyenirányító távolbalátóvevőkhöz
nagyfreekvenciájú rezgés csúcsértékére töltődik fél. Ha a vezérlőrács ez előfeszültségi állapota lineárisan erősített, akkor ismét legkedvezőbb esetben csak lineáris 5 egyenirányító karakterisztika alakulhat ki. de inem az 1. ábra szerinti túlfokozott egyenirányítás, ineily a növekedő világossági értékeknél parabolikus karaklierisztíiikájú. 10 Gyakorlatilag a viszonyok az audiounál még kedvezőtlenebbek, mert elsősorban, a rácsiéíltöllés ia távolbalátásnál mindig meglehetősen kis értéken tartandó rácslcvezetőellenállás útján erősen megterhelődik és 15 mert másodszor, az erősítés az audiöncsőben a csökkenő anódáram értelmében történik, úgyhogy a fehér képliielyidv éppen e jellemzővonal alsó hajlásába esnek bele és másodszor jlép fel egy ellapílási hatás, mely 20 a fehérben a fél lónu sokat hátrányosan befolyásolja. Nyomatékosan meg kell jegyezni, hogy e kapcsolások hátrányai előnyökké alakíthatók át, ha az adás módját megfordíL-25 juk. Oly adónál, mely növekedő képvilágosságnáíl inem fölfelé, hanem lefelé modulál. mely tehát l'ehér képrészekhez kis antennaáramokat rendel mellé, e kapcsolások előnyben vannak azokkal szemben), 80 melyeket a következőkben írunk le és a taMlmányszerinli kapcsolási berendezés különböző ikiviteli alakjaira vonatkoznak. Egy az 1. ábrához közeljövő egyenirányítást találunk, amint ismeretes, az anód-35 egyenirányítónál. Ennél a vezérlőrács tartósan annyira negatív előfeszültségű. hogy rácsáram és véle együtt rácslerhelés nem keletkezik. A gerjesztő hordozóhullámampliludó tehát: mindig teljes magasságig íel-40 rezeghet és azL teljes halásúként kell számbavenni. Az anódáram modulálatlan állapotban nullaértékű és az (e) gerjesztéssel parabolikus közelítéssel növekedik. Tehát az egyenirányítási effektus növekedéséit 45 kell megállapítani, megnövelt gerjesztésnél. E kapcsolás hátránya távolbalátásra elsősorban az, hogy az irányerősítő az anódkörben erősített hordozófrekvenciát vezet. Ezt a képvételi csőbe való belépés előtt 50 külön rendszabályokkal el kell távolítani, még pedig ehhez kompenzációs módszerek tanácsosak, mert kiszűrés a hordozófrekvencia és a kép legnagyobb frekvenciájának magy közelsége miatt nehézkes. Má-55 sodik hátrány a képvevő túl terhelhetősége, hacsak az egyenirányító effektus erős megnövekedésének inem szabunk felső határt találmány szerinti rendszabályokkal. A 2. ábra egy a távolhalátóvételre alkalmas egyenirányító kapcsolást mutat irány- 60 erősítő használatával, a nevezett hátrányok nélkül. A vevő nagyfrekvenciájú erősítőjének .utolsó (1) csöve, célszerűen (2) szélessávú transzformátoron,át, (3) irányerősítő rácsára dolgozik. (4) előfeszül tségi telep 65 a rácsot állandóan árammentesen tartja és teljesen elnyomja az, anódáraraot akkor, ha a rácskörben nincsenek rezgések jelen. Az {5) anódtelep a (6) amódellenálláson át anódegyenáramol hajt keresztül, mely 70 az 1. ábra szerinti parabolikus jellemzővonali lefolyást mutat, mely tehát a féltonusokat a fehérben kihangsúlyozza. A £3) cső anód járói leveendő kép negatív volna. Egy (7) megfordító csővel fázisban meg 75 kell fordítani. A találmány szerint a (7) és (3) cső között a csatolás galvanikus csatolásként előnyösen foganatosított a fesziillséghatárolás céljából, úgyhogy a kép közbülső világossági értékeit is visszaadja 80 a ,(7, cső. A (8) távolbalátócsőnek. a (7) végső csőre való rácsa tolása is a találmány szerint galvanikus, átviszi tehát az egyenáramokat. A (7) cső vezériőrácsának a hozzáve/.elésébe (9) feszültséghatároló el- 85 lenállást kapcsolunk be. (10) kondenzátorral, mely körülbelül a (7) cső rács-katódkapacitásával egyenlő nagyságú, van e határolóéi lenállás áthidalva. Ezáltal nemcsak a képnagyfrekvencia esése van. elkerülve, 90 hanem ez még a (10) kondenzátor megnövelésével a megadott értéken leiül túlkompenzálható. (Torzításmentesítés.) Hogy a (8) lávolbalátóeső hozzá vezetéséből a zavaró hordozófrekvenciái kiküszö- 95 böljük, a (3) irányerősílőcső és a (7) utánerősítőcső anódjai közöli kompenzációi végzünk. Célszerűen e kompenzáció (11) differenciálkondenzátor használatával történik. Minthogy a hordozőfrekvenciák 100 fázisait a (7) cső ugyancsak megfordítja, a differenciálkondenzátor mindkét borítása között van egy semleges pont, melyen a detektor- és erősítőcső hordozóhullámai egymást éppen megsemmisítik. E helyen 105 a képnek nemcsak kis pontocskákkal való megzavarását kerüljük el, hanem elérhető a vevő különösen jó stabilizálása is, mert a (8) távolbalátócső hozzávezetéseibenfolyó erős hordozófrekvenciaáramok útján tör- 110 ténő visszacsatolások nem lépnek fel. Az a kompenzáció, mely itt a detektorcső és a végcső között van, éppen olyan jól kivitelezhető az (1) nagyfrekvenciájú végfokozat és a (2) dctektorcső között is. A 115 differenciálkondenzátort ekkor e két cső anódjaira kell rákapcsolni. A rotora a kisfrekvenciájú fokozat rácsára dolgozik.
