120193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vetíthető villamos feljegyzések, főként távolbalátási képek előállítására

A feljegyzés és kitörlés egy és ugyanazzal a sugárral úgy valósítható meg, hogy a sugár minden odamenetkor egy sort feljegyez és egyúttal a legközelebbi sort kitörli. A 5 sugárnak pl. 1500 volt feszültséget adunk és a sugár egyidejűen az egyik sor koromfelületeire és a legközelebbi sor tdkkel'felületeire jut. A rácselemek pontosan a most említett módon alakíthatók ki és 10 ugyanezek a fizikai folyamatok következnek be. Arra a nehézségre, hogy az erősséségében vezérelt sugarat a jelenleg szokásos eljárásnál egészen a 0 áramerősségig levezéreljük és a sugár ezekben az időpon-15 tokban a következő sor kitörlésére nem alkalmas, később térünk ki. Másik eljárás, amelynél a fémszelepek éppen így alakíthatók ki, abból áll, hogy a sugár minden egyes visszamenetkor két 20 odamenet között a legközelebbi sort kitörli és így az új feljegyzésre előkészíti. Ekkor a sugarat odamenetkor csak az egyik sor koromíélületeire, visszamenetkor pedig csak a legközelebbi sor nikkelfelületeire irá!5 nyitjuk. A sugár visszamenetkor, amely az odamenet idejének kb. 10°/o-a, állandó lehetőleg nagy áramerősséget kap, hogy a rövidebb idő ellenére minden rácselem a rendes potenciált vegye fel. 10 Az említett eljárások meg is fordíthatók, vagyis ekkor a feljegyzősugár éri a nikelfelületeket és a kitörlősiigár a koromfelületeket. Nikkel- és koromfelüllet helyeit két fém (pl. Ni, Cu, Ag, Al) is kombinál-5 ható egymássál, feltéve, hogy e fémek egyensúlyi potenciáljai különbözők. Ha mindkét fémnek bizonyos területekben 100o/o-ot meghaladó a szekundérelektron kibocsátása, akkor a sugárfeszültséget előo nyösen úgy választjuk meg, hogy az egyik fémnél a legnagyobb szekundérelektron kibocsátás területébe essék, a másik fémnél pedig abba a területbe, ahol a szekunderelektron kibocsátás már ismét 100<>/o alá 5 csökkent. Ahelyett, hogy a feljegyző- és kitörlősugarat egyenlő sebességgel különböző anyagokra iráqyítandók, azonos anyagokat is használhatunk, ha a feljegyző- és ) kitöriősugárral különböző sebességeket közlünk. A kitörlés ekkor pl. visszamenetkor történhet. A sugárnak pl. a visszamenet folyamán 1000 volt sebességet és lehetőleg nagy áramerősséget adünk, az odamenetkor a feljegyzés számára pedig másik, pl. 2000 volt sebességet. Valamennyi egységes anyagból álló rácselemet visszamenetkor az .1000 voltos egyensúlyi potenciálra hozzuk. Odamenetkor viszont potenciáljuk a sugáráramerősségnek megfelelő értékkel elí- 60 tolódik a feljegyző sugárnak megfelelő 2000 voltos egyensúlyi potenciái irányában. Előfeltétel, hogy legalább a folyamatok egyikénél 100o/o-nál több szekundérelektron szabaduljon fel. 65 A visszamenetkor létesítendő kitörlés általában a soreltérítőmezők különleges kialakítását követeli meg, minthogy az eddig szokásos billenőkapcsolásoknál a visszamenet semmiképen sem történt szigorúan 70 lineárisan. Ez nem volt hátrányos akkor, amikor csak az odamenetel használták ki. A jelen esetben azonban a billenőrezgést keltő eszközöket célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy nem csak az odamenet, hanem a 75 visszamenet is pontosan arányos az idővel. Továbbá célszerű a képeltérítő mezőket is megváltoztatni az eddig szokásos eljárásokhoz viszonyítva, mégpedig úgy, hogy a visszamenet minden egyes sor után le- 80 hetőleg párhuzamosan történjék a feljegyzett és a legközelebbi sor között, vagy pedig pontosan a legközelebbi sorra essék. Eddig a visszamenet többé-kevésbbé szabálytalan görbében, legjobb esetben két 85 sor közötti átlón történt. A 4—6. ábrán az eddig szokásos (4. ábra) és a találmány szerinti eljárásokat vázlatosan szembeállítottuk egymással, mégpedig az odamenetel mindig teljes vonalakkal, a visz- 90 szamenetet pedig szaggatott vonalakkal tüntettük fel. Hogy a visszamenetel a legközelebbi sorra toljuk el (5. ábra) a képeltérítő mezőkre sorfrekvenciával visszatérő impul- 95 zusokat viszünk fel, amelyeknek amplitúdója a sortávolságnak és időtartama a sorvisszafutás időtartamának felel meg. Az impulzusoknak lehetőleg meredtek a kezdővonala, amelyhez egyenletes, kevésbbé me- 100 redek lejtés csatlakozik. Ha a visszamenetinek párhuzamosan a feljegyzett és legközelebbi sor közé kell esnie (6. ábra), akkor olyan impulzusokat kell használnunk, amelyek pl. a fél sortávolságnak 105 megfelelő amplitúdójú rezgéssel egyenlők. Mindkét esetben az impulzusokat célszerűen különálló kapcsolásban létesítjük és második, a képelltérítés irányában ható eltérítőrendszerbe vezetjük. 110 Ha a katódsugarat két különböző, vezetően összekapcsolt felületre irányítjuk, akkor olyan szekundérelektron kibocsátást kapunk, amelyet részben az egyik, részben a másik felület határoz meg. Ez az 115 eset következik be, ha a sugár egyszer a rossz gyújtópontba terelés következtében