120193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vetíthető villamos feljegyzések, főként távolbalátási képek előállítására

4 180193. az ütközési felület szélén túl átnyúlik a másik anyag szomszédos felületére. Ez pl. "a fokozott áramerősségeknél a kitörlés folyamán történhetik. Mindaddig, amíg a 5 szomszédos felület sugárérte része nem olyan nagy, hogy az összes szekundérelektron kibocsátás az eset minősége szerint 100o/o-nál nagyobb, vagy 100o/o-kal egyenlő, illetve 100o/o-nál kisebb vagy 100%-kal 10 egyenlő legyen, ez a jelenség nem zavar Továbbá ebből lehetőség adódik olyan elektródák készítésére, amelyeknek tetszésszerinti és esetleg szabályozható a szekundérelektron. kibocsátása. A sugár eltolásával 15 a két felület közötti határvonalon túl mindenféle szekunderelektron kibocsátási képesség el érhető a Uszla felületeknek megfelelő két határérték között. Ismeretes, hogy olyan műszernél, amely-20 ne lc helytálló és mozgatható része van, amelyek kőzött elektrosztatikai erők lépnek fel, először a kitérésnek a felvitt feszültségtől való kb. négyzetes függősége áll fenn. Hasonlók a viszonyok a mozgatható 25 rácselemek és a 2. ábra (3) ellenelektródája között. Ilymódon a megvilágítási fokozatok eltorzulása léphetne fel a kép reprodukálásakor. Ezért célszerű, ha a kivezérlést más területben foganatosítjuk és 30 a rácselemeknek bizonyos előzetes eltérítést adunk. A fényszelepek megfelelő kialakításánál a gerjcsztetlen állapotban mégis teljes fényelzárás következik be. A 2. ábrán feltüntetett kitérítés a gerjesz-35 tellen rendes állapotnak felelhet meg, tehát annak, amelyet a kitöiiősugár idéz elő. Látható, hogy a kitérítés ellenére sem mehet át a szelepeken az ernyő felületére merőlegesen beeső fény. Az elő-40 lezetes eltérítést az ernyő ferde elhelyezésével a függőlegeshez képest vagy úgy érhetjük el, hogy a (3) elektródának olyan potenciált adunk, amely a legna gyobb feszültség fölött van, amelyre a su 45 gár a rácselemeket feltöltheti. A kitörlősugarat ebben az esetben níkkclfelületre irányítjuk és a (3) elektródának kb. 2500 volt feszültséget adunk. Ekkor a sugár olyan sebességgel ütközik, amely megfelel 50 a 3. ábra szerinti görbe legfelső területének, amelyben tehát a szekundérelektronkibocsátás ismét 100°/o alá csökkent. Amint már említettük, ebben a területben a sugárérte elemek potenciálja a sugár feszült-55 ségétől függetlenül kb. 2000 voltra áll be. Tehát már eleve 500 volt feszültség van a rácselemek és az ellenelektróda között. A kitérés négyzetes függősége a feszültségtől másrészt előnyös, nevezetesen akkor, ha a feljegyzést és kitörlést ugyanazzal a 6< sugárral az odamenetnél akarjuk létesíteni. Ha ugyanis olyan sugarat használunk, amely nincs egészen nulláig átvezérelve, hanem mindig bizonyos legkisebb árama van, akkor ez a kis áram gyakorlatilag 6! még nem téríti ki a rácselemeket, viszont a legközelebbi sor kitörlésére már elegendő. A nyelvek rezonáló rezgéseinek elkerülésére azok saját frekvenciája a kép- 71 frekvenciához viszonyítva kicsire választandó. Rendes körülmények között a nyelveknek kicsi lesz a tehetetlenségűk. Ez kedvező, mert ekkor a szelepek a kitörléskor már nem zárulnak teljesen, haneim 7 közvetlenül a legközelebbi fe,jegyzésnek megfelelő új helyzetbe mennek át. A találmányt természetesen nem kívánjuk olyan ernyőre korlátozni, amelynél rácselemek mechanikai mozgatásával a 8 fényáteresztés változását idézzük elő. A találmány éppen olyan jól felhasználható mindenféle más ernyőkhöz is, amelyeknél valamely feljegyzés katódasugárral ismét kitörölhető, pl. olyanoknál, amelyek- 8 nél a visszaverőképességet változtatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás optikai képek létesítésére, amelynél katódasugárcső belsej ében elhelyezett ernyőn gyors egymásutánban 9 az optikai állapotot vezérlő töltéseloszlásokat jegyzünk fel, főként távolbalátási képek vetítésére, amelyre jellemző, hogy a töltéseloszlást szigetelten elhelyezett elemeken létesítjük és £ közvetlenül minden egyes új feljegy- ' zés előtt ugyanazzal vagy másik katódasugárral kitöröljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy 1 a kitörlést létesítő sugárnak állandó az intenzitása. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a kitörlő sugár áramerőssége a 1 feljegyzősugár áramerősségének többszöröse. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a feljegyző- és kitörlősugárnak j intenzitásában vezérelt sugárnak ugyanakkora a sebessége, mint a kitörlő sugáré, de olyan anyagra ütközik, amelynek más a szekundérelektron kibocsátása.