120193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vetíthető villamos feljegyzések, főként távolbalátási képek előállítására
töltsük fel, valamint, liogy ezeket a feljegyzéseket ismét kitöröljük, vagyis minden elemnek ugyanazt a potenciált adjuk. A katódasugárral foganatosított kitörlés 5 lehetősége azon alapszik, hogy sok anyag elektronokkal történő bombázáskor egyensúlyi potenciált vesz fel, függetlenül ázott megelőzően jelenlévő töltéstől. Ezit az egyensúlyi potenciált a szekundérelektro-10 nok felszabadítása szabja meg. Abban a területben, ahol a felszabadított szekundérelektronok száma a primérclektronok számát meghaladja, az egyensiilyi potenciál gyakorlatilag egyenlő azzal a voltok-15 ban kifejezett sebességgel, amellyel az elektronok ütköznek. Bár feljegyzésre olyan kalódasugarat is használunk, amely ugyanarra a pontra hosszabb ideig hatva egyensvilyi potenciált 20 létesítene, de a sugár minden egyes pontot csak az egyes képelemekre jutó idő alatt ér és ez az idő a feljegyzésnél minr denkor kisebb, min az egyentsúlyi potenciál elérésére szükséges idő. Ennek követ-és keztében minden egyes rácselem potenciálja csupán a feljegyzősugárnak megfelelő egyensúlyi potenciál irányában tolódik el, mégpedig olyan mértékben, amely megfelel a pillanatnyi sugáráramerősség-30 nek. Ha a kalódasugarat távolbalálási adás képimpulzusaival moduláljuk, akkor az ernyőn olyan töltési kép keletkezik, amely megfelel a vett adásnak. A csatolt rajz a találmány közelebbi 35 megvilágítására való. Az 1. és 2. ábra példaképen néhány fényszelepet tüntet fel, ahogyan a képernyőben elhelyezzük azokat. A 3. ábra megmutatja. hogy miképen válto-40 zik a szekundérelektron kibocsátás az elektronok sebességének függvényéhez, végül a 4—6. ábra a képösszetétel eltérő módját magyarázza. .Az 1. és 2. ábra szerint a rácselemek 45 mozgatható nyelvek, pl. csúcsokban ágyazott és pl. üvegből álló (2) szigetelőrudakon megerősített nyelvek. A 2. ábra a berendezést oldalnézetben tünteti fel. Az elektronok jobbról ütköznek. Sugárirány-50 ban az ernyő mögött áttört, vezetődrótokból, vagy máseféle anyagból álló (3) ellenelektróda van, amely az egész ernyő hordozója lehet és amelyet meghatározott potenciálon tartunk. A nyelvek és a (3) 55 elektróda között üzemben vonzó elektrosztatikai erők lépnek fel, amelyek a fényszelepeket többé-kevésbbé kinyitják. Gerjesztetten állapotban a szelepek zártak. A 3. ábra valamely fém, pl. nikkel szekundérelektron kilövelésének függését mu- 60 tatja az elektronok sebességétől. Amint a görbétől kitűnik a szekundérelektron kibocsátás kis sebességeknél először kicsi. Kb. 1.00 volt sebességnél azután átmegy a lOOo/o i -os ponton, vagyis a primérelektro- 65 nok és a szekundérelektron kibocsátás egymással egyensúlyban van. Ezután maximumot érünk el. míg a görbe kb. 2000 voltnál lefelé ismét átmegy a <100o/0 »-os vonalon, hogy végül mind jobban sülyedjen. 70 Ha megfontoljuk, hogy különböző sebességű elektronokkal történő bombázáskor a katódához képest milyen potenciálkülönbség adódik, akkor azt találjuk, hogy az első területben (szekundérelekront kibocsátás 75 100o/o alatt) a potenciálkülönbségnek ()-100o/o alatt) a potenciálkülönbségnek 0-val kell egyenlőnek lennie; a 100o/o feletti területben a potenciálkülönbség megfelel az elektronsebességnek és az utolsó terület- 80 ben (ismét 100o/0 alatti szekundérelektron kibocsátás) a potenciál megfelel a felső tOO'Vponi potenciáljának. tehát kb. 2000 volt lesz. Más anyagoknál, pl. koromnál más a 85 görbe lefolyása, mégpedig az egész mért területben a 100o/o vonal alatt marad. Az elektronsebességtől függetlenül az elektronokkal bombázoll koromfelület mindig 0 potenciált igyekszik felvenni. 90 Ezekből az adatokból mármost különböző lehetőségek következnek a ['eljegyzésre és az ehhez csatlakozó ismételt kitörlésre egy vagy több katódasugárral. Kitörlés céljaira második katódasugáral- 95 kálmazásának az az előnye, hogy az eddig szokásos érintomezők megmaradnak és mindkét sugár ugyanazokat az eltérítő- és esetleg lencsemezőket járhatja be. Ebben az esetben a ki törlősugárnak állandó, nagy 100 áramerősséget adunk. Mindkét sugár sebessége pl. 1500 volt lesz. A berendezés úgy szerkeszthető, hogy a l'eljegyzősugár az egyik sorban koromfelülelet ér. a kitörlősugár pedig a legközelebbi sorban nikkel 105 felületeket érint. Az első esetben a rácselemek potenciáljai a mindenkori sugáráramerősségnek megfelelő mértékben tolódnak el 0 irányban, viszont az utóbbi esetben valamennyi elem 1500 volt egyensúlyi 110 potenciált vesz fel. Ebből a nyelveknek tíz 1. és 2. ábrán felvázolt kialakítása adódik. Minden elemnek pl. felső részén nikkel felülete van, különben pedig (4) koromfelülete. Célszerű lehet, hogy a kitörlő- 115 sugár a fel jegyzősugarat ne csak úgy, hanem több sorral is megelőzze.
