120161. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső és modulálóberendezés

anódára felvitt egyenáramú feszültségeket szabályozzuk, pontosan úgy, mint oszcil­lográfcsövek vagy képösszetevők (kine­szkópok) esetén. Példaképen a (20) és 5 (£2) áramforrásokat mutattuk be. A szag­gatott vonallal jelölt (E) elektronáram a (14) és (16) szakaszokból álló ütközési anódán gyújtópontba gyül és, ha az elek­trosztatikus (6) és (8) kitérítőlemezekre 10 feszültséget nem viszünk fel, ez anódának pontos geometriai közepét éri. Az előnyös kivitelnél a (6) és (8) kitérőtőlemezpárok egymással 90°-ot zárnak be. Ez esetben a kitérítőlemezpárokra egymáshoz képest 15 90°-kal eltolt hordozóhullámokat viszünk fel. A (6) és (8) kitérítőlemezpárok egy­mással természetesen más szöget is bezár­hatnak, amely esetben a lemezekre felvitt hullámok fázisviszonyát is megváltoztat-20 juk. A legfontosabb követelmény az, hogy az elektronáram az ábrázolt lemezekből álló ütközési anódán kört irjon le, ha lineáris modulálás kívánatos. A bemenő­hullámokat, amelyek két egyenlő frekven-25 ciájú, csahnem egyenlő amplitúdójú és egyező százalékos amplitudómodulácwyú, azonban különböző fázisú hordozóhullám­ból állanak, a két elektrosztatikus ki­térítőlemezpárra visszük fel. 30 A 3. ábra a bemenőhullámoknak a (6) és (8) kitérítőlemezekre való felvitelére alkalmas eszközöket mutat vonalas váz­latban. A 3. ábrán tetszésszerinti forrásból származó hordozóhullámrezgéseket a (H)-35 val jelölt összeköttetés útján a (20) am­pliludómodulátor bemenetéhez vezetjük, amely az (M)-mel jelölt összeköttetés út­ján valamely, modulációs feszültségeket szolgáltató forrással is össze van kötve. A 40 modulátor kimenete az amplitúdót szabá­lyozó (Pl) potenciométerhez van kap­csolva, amely a (22) fáziseltolórendszer­hez vagy áramkörhöz csatlakozik. Ez az áramkör tetszésszerinti kivitelű lehet és fő-45 jellemzője az, hogy kimenete a modulált amplitúdójú hullám két részét, (el)-t és (e2)-t eltolt fázisban szolgáltatja. A fázis­eltolás 90°os, ha a .(6) és (8) kitérítő­lemezpárok egymással derékszögel zárnak 50 be és lineáris modulálás kívánatos. Az egyik kimenet közvetlenül az egyik ki­térílőlemezpárhoz (a 2. sz. bemenethez) vezet. A másik kimenet a járulékos (P2) potenciométerhez vezet, amely a másik ki-55 térítőpárhoz az (1. sz. bemenethez) van kapcsolva. A fáziseltoló-áramkör előnyös kiviteli alakját a 3a. ábra mutatja. E fázis­eltoló-áramkörben a modulált amplitúdójú rádiófrekvenciájú vagy hordozófrekven­ciájú hullámokat a (B) bemeneti kap- 60 csokra visszük fel és e kapcsokról a (32) kondenzátorral sorbakapcsolt (30) ellen­álláshoz vezetjük. A (32) kondenzátor sza­bályozásával és a (30) ellenállás értéké­nek megfelelő megválasztásával (el) és 65 (e2) között a kívánt fázisviszonyt létesít­hetjük. A rezgéseket billentyűzéssel, hang­frekenciákkal, távolbalátó vagy kép­átviteli jelekkel vagy állandó frekvenciájú, változó jelekkel modulálhatjuk. 70 Ha modulált fázisú kimenőenergia kívá­natos, akkor a modulálófeszülítségeket az (M) jelzésű összeköttetés útján eredeti jel­legzetes alakjukban vezetjük a (20) fokozat­hoz, ahol ampliludómodulálás lép fel. Havi- 75 szont modulált frekvenciájú kimenőener­gia kívánatos, akkor a modulálófeszültsége­ket a (T) jelzésű készülékben torzítjuk vagy helyesbítjük úgy, hogy a (20) foko­zathoz vezetett feszültségek frekvenciájuk 80 arán3y ában gyengüljenek. Az előállított, modulált fázisú vagy frek­venciájú kiinenőenergia a (14) és (16) ütközési elektródák közül egyiket vagy mindkettőt magábanfoglaló áramkörben, az 85 egész (Za) impedancia vagy annak egy része mentén jelenik meg. Ha a (Za) tiszta ohmikus ellenállás, akkor az azon meg­jelenő kimenőfeszültség állandó amplitú­dójú, lapos tetejű hullám, amelynek frek- 90 vencia- vagy fázismcdulációja a bemenő­feszültség amplitudómodulációjával ará­nyos és alapfrekvenciája a bemenő hor­dozóhullám alapfrekvenciájával egyenlő. A (Za) impedancia, ha ohmikus ellenállás 95 helyett megfelelő reaktanciaelemeket al­kalmazunk, az alaprezgésre vagy annak egyik harmonikus rezgésére hangolható. Nagyobbszámú görbe szakaszból álló üt­közési anóda alkalmazása esetén elérhet- 100 jük, hogy a lapos tetejű kimenőhullám alapfrekvenciája a bemenőfrekvencia tet­szésszerinli sokszorosa. így, amint láthat­juk, az amplitúdómodulációnak frekven­cia- vagy fázismodulációvá való átalakí- 105 lása kapcsán kívánsághoz képest frekven­ciasokszorozást érhetünk él. Az amplitúdómodulációnak frekvencia­vagy fázismodulációvá való átalakítását a 2., 3. és 4. ábra kapcsán részletesebben 110 ismertetjük. Elsősorban a (22) fáziseltoló áramkör és a (P2) potenciométer (3. ábra) olyan beállítású, hogy — ha a (20) mo­dulátorra modulációt nem viszünk fel — a cső katódájából kilépő elektronsugár az 115 ütközési anódán. azaz a (14) és (16) le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom