120161. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső és modulálóberendezés

4 1520161. mezeken kört írt le, amelynek középpontja a O-pontLal egybeesik. Ha a j^Pl) potencoméler olyan beállítású, hogy a kör kiterjedése a 2. ábra (cl) körének felel 5 meg, akkor a (Za) impedancia mentén olyan feszültség jelenik meg, amelynek alakját a 4. ábra (a) görbéje mutatja. Megjegyzendő, hogy az elektronáram az ütközési anóda egyik szegmenséről annak 10 másik szegmensére a (pl) és (pl') pontokon lép át. Ha már most a két kitérítőfeszültséget a (Pl) potenciométer beállításának változtatása útján például mintegy 50 százalékkal csökkentjük, mimellett 15 az összes többi beállítás változatlan marad, akkor az elektronáramnak az anődán megjelenő nyomát a 2. ábra _(c2) koré:, a (Za) impedancia mentén megjelenő feszültséget pedig a 4. ábra (b) görbéje 20 mulatja. Ez cselben az, elektronáram az anóda egyik szegmenséről annak másik szegmensére a (p2) és (p2') pontokon lép át. Hasonlóképen, ha a (Pl) potenciométer olyan beállítású, hogy a (cl) u.yo-25 mot létesítő feszültségeknél nagyobb, pl. 50 százalékkal nagyobb feszülIségeket szolgáltat, akkor az elektronáramnak az ütközési anódán megjelenő új nyoma a (c3) kör lesz, az elektronáram az egyik szeg-30 mensről a másik szegmensre a (p3) és (p3') pontokon 1 éj> át és a (Za) mentén megjelenő feszültséget a 4. ábra (c) görbéje jelzi. Ha mármost a (Pl) polenciomélert úgy állítjuk be, hogy az elektron-35 áram nyoma az ütközési anódán a (cl) kör legyen és azután a hordozóhullámra a 3. ábrán jelzett módon, pl. 50°/o-os amplitúdómodulációt viszünk fel, akkor az elektronáram végpontjainak nyoma a (c2) és 10 (c3) határok között fog változni és a kimenőhullám fázisa a 4. ábra ,(b) és (c) görbéi jelezte határok között eltolódik. E rendszerben az áramköri állandó beállítását és a rendszer behangolását meg-45 könnyítjük. ha az anódákat willemillel vagy más olyan anyaggal vonjuk be. amely elektronbombázáskor fluoreszkál. Bár - amint fent kifejtettük •- l'rekvenciasokszorozás kísérte frekvencia- vagy 50 fázismodulációl a 2. ábra szerint kialakított ütközési auódával biztosíthatjuk, lia (Za) reaktív, e célra más eszközöket is felhasználhatunk. Ha az anódát — amint a 2a. ábra mutatja úgv alakítjuk ki. 55 hogy annak több (11, iV és (16, 16') elempárja van, amely eleinek határvonalai a 2. ábra megfelelő elemeinek halárvonalaihoz hasonlók, akkor a fázis- vagy frekvenciamodulációi és a frekvenciasokszorozást a csőben egyidejűleg elvégezhetjük. 60 Az elemek száma gyakorlati keretek között határtalanul növelhető. Ha két elempárt használunk, akkor minden második elemet egymással összekapcsolunk, amint a 2a. ábrán a (110) és (112) összeköttetés 65 jelzi. Bár találmányunk mibenléte a fenti leírásból szakértők számára világos, teljesség kedvéért az 5. ábrán olyan kapcsolást mutatunk be, amely a találmány szerint 70 kialakított modulálórendszer főelemeit magábanfoglalj a. Az 5. ábrán látható áramkörökben a feszültségforrásokat egyes helyeken elhagytuk, hogy a kapcsolási vázlat , ne legyen túlságosan bonyolult. 75 Ugyanez okból a katódát és az izzószálat fűtő áramköröket ugyancsak mellőztük. Az 5. ábrán (40) a rezgéskeltő, amelynek elektródái úgy vannak kapcsolva, hogy a kívánt állandó frekvenciájú rezgések 80 lépnek fel. A rajzon (40') kristály vezérelte oszcillálort ábrázoltunk, azonban nyilvánvaló, hogy az ilyentáj la oszcillátor helyett hosszú vonallal vezérelt oszcillátort vagy eleklroncsatolású oszcillátort is alkalmaz- 85 hatunk. A kristályvezérlésíí oszcillátor kimenőeleklródái puffer-erősílőf okozattal vannak összekötve, amely a (12) kisütőcsövet foglalja magában; ez utóbbi kimenő elektródái a (41) blokkondenzálor és 90 transzformátor útján további (11) erősítőfokozat vezérl.őeleklródájához vannak kapcsolva. A (42) kisülőcső árnyékoltrácsú eső lehel, amint a rajz mutatja, amelyben az árnyékolórács a kimenőeleklródákat és a 95 kimenőkört a bcmenőelektródákkal és a működletőfokozattal szemben leernyőzi, vagy pedig e cső háromeleklródás lehet és isemlegesílelt áramkörbe kapcsolható A (44) erősíLő a hozzávezetett rezgések erősítése 100 melleit azok frekvenciáját is sokszorozhatja. Ez esetben a (11) cső (í 15) bemenőköre olyan frekvenciára hangolt, amelyen a (42) erősítő dolgozik, míg a (44) cső (46) kimenőköre e frekvencia egyik harmonikusára 105 hangolt. A (44) csövet mint pentódát mutattuk be, azonban nyilvánvaló, hogy ehelyett más megfelelő cső is használható. A (44) cső anódája a (46) hangolt körhöz van kapcsolva, amelynek tekercse az. (56) transzi- no formátor primértekercsét alkotja. E transzformátor szekundértekercsie hangolókondenzátorral van párhuzamosan kapcsolva az (55) hangolt kör lé les í Lésére, amely utóbbinak egyik végződése egyrészt az (53) el- 115 lenállás útján a lölddiv és másrészt a két_(G) és (8) kitérílőlemezpár egyikének, pl. a (6) lemezpárnak egyik lemezével közvetlenül