120071. lajstromszámú szabadalom • Nyomás hatására működő szabályozó szelence készülékeknek, különösen belső égésű erőgépeknek, magassági és mélységi szabályozására

három példakénti kivitelét vázlatosan mutatja és pedig az 1. ábra már felépítésekor behangolt szabályozó szerkezetet, a •5 2. ábra elállítható és rögzíthető szabályozó szerkezetet, a 3. ábra hőmérsékletkiegyenlítéssel dolgozó szabályozó szerkezetet mutat. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a ruto galmasfalú (1) szelencét szilárd (2) alapon rendeztük el. Az (1) szelencében (3) töltődarab van, melynek az a célja, hogy a szelence tartalmát a lehetőség szerint csök kentse és ezzel a hőmérséklet befolyását 15 a legkisebb értékre szorítsa. Az (1) szelencének az (5) vezérlőrúd csatlakoztatása végett (4) csapja van, mely rúd felső (6) vége csuklósan van a (8) folvtószelep (7) állítókarjávai összekötve. A (8) fojtós^elep 20 a rajzban fel nem tüntetett gázoíítójával (9) féklevegővezetékben van. Az (1) szelencének tetszőleges helyén (10) légtelenítő csavar van, mely alatt (11) tömítőtárcsát rendeztünk el. 25 A szelence a vele szabályozott szerkezetre úgy hat, mint a már ismeretes légsúlymérőszelencék. Ha a leírt szerkezettel ellátott légi jármű nagyobb magasásgokba emelkedik, 50 akkor az (1) szelence falát kívülről terhelő nyomás csökken és így az (1) szelence kiterjed, tehát hosszirányban megnyúlik. Ha a légi jármű alacsonyabbra száll, akkor a szelencét környező levegő nyo-35 mása megnő és az (1) szelence megrövidül. A találmánnyal kapcsolatban két új feltevésből kell kiindulri. Az 1. ábrabeli szerkezetnél az (1) szelence falának rugófeszültségét úgy állít-40 juk be, vagyis a dobozt úgy hangoljuk be, hogy a szelence teljesen feszültségmentes állapotában az 1. ábrában feltüntetett (N) helyzetben áll és a szelencének az az (N) helyzete pl. aránylag fölöslegesen 45 dús gázosító beállításnak felel meg, amivel a talajszint közelében dolgozunk. A szabályozás ilyen hatása végett a légi járműnek a talajszinthez közel való járása esetén a (10) csavart annyira lazítjuk, 50 hogy az (1) szelence belsejében uralkodó nyomás; a talajszint közelében kiegyenlítődik a környező levegő nyomásával. Ezután a (10) csavart tömítőhelyzetébe húzzuk, Amint a légi jármű a talajt el-55 hagyja és nagyobb magasságokban jut az (1) szelence ennek megfelelően kitágul és a gázosítót mindinkább a takarékos helyzetbe állítja, amennyiben pl. a (8) fojtószélepét mindinkább nyitja, úgyhogy mind több féklevegő áramolhat be. Ha a 60 repülés közben nagyobb magasságokban az (1) szelence bármily okból tömítetlené válik, akkor az (1) szelencében uralkodó nyomás a szelencére kívülről ható légnyomással kiegyenlítődik és az (1) sze- 65 lence az 1. ábrában (N)-nel jelzett normálhelyzetbe áll vissza. Ezzel a gázosító ahhoz a repülési magassághoz viszonyítva, amelyben a légi jármű a szelence meghibásodásakor tartózkodik, túlságo- 70 san dúsra van beállítva. Ez a körülmény azonban a belső elégésű motor élettartama szempontjából semmiféle hátrányt nem jelent, úgyhogy a motor a szelence meghibásodása követ- 75 keztében nincs a fent említett veszélynek kitéve. A 2. ábrában feltüntetett megoldásnál az (1) szelencének beállítható (12) ütközőver élőfeszültséget adunk, úgyhogy a 80 szelence falában lévő feszültség következtében a szelence felső homlokfelülete, igyekszik az ütköző mögötti helyzetbe összehúzódni. Továbbá a szelence belsejét gyengén légtelenítjük, úgyhogy pl.nulla- 85 fokra vonatkoztatva, a szelence belsejében a nyomás 400 mm higanyoszlop. Ez a nyomás a szelence falában uralkodó rugalmas feszültség elhanyagolásával megfelel pl. 50C0m repülési magasságnak. 90 Ennek következtében a szelence és azzal vezérelt szabályozókészülék, tehát csak 5000 m-nél nagyobb repülési magasságoknál lép működéibe. Ha az (1) szelence pl. körülbelül 7000 m repülési magasságnál 95 tömítetlenné válik, akkor az (1) szelence ' : a falában lévő rugalmas feszültség következtében a (12) ütközővel meghatározott (2. ábra) (N) helyzetbe FÜllyed, mely helyzet a fenti beállítás mellett 5000 m-es iOij repülési magasságnak megfelelő normálhelyzet. Ebből világos, hogy a szerkezet a gázofítót az (1) szelence tömütetlensége esetén itt is dúsabb keverékre állítja. Az ilyen beállításnál természetesen megal- 10f kuszunk azzal, hogy a szabályozókészülék ' a normálisnak beállított 5000 m-es repülési magasság alatt sovány keverékre szabályoz. Ezt a hátrányt azonban kiküszöbölhetjük azzal, hogy a szabályozó szer- 11c kezetet úgy állítjuk be, hogy az a nor- ( málisnak felvett repülési magasságok mellett bőséges dús keveréket állítson be. A (12) ütköző azért állítható el, hogy azzal a szerkezet fent ismertetett normál^ hí helyzetét tetszőleges magasságoknak meg^ felelően beállíthassuk. i Oly motoroknál, amelyek nagyobb ma-